03. Belezúgtam!

Bill mérgesen lépett be a szobájukba és rádobta a törcsijét Tomra.
- Hé! - kiáltott mérgesen Tom. Az ágyon feküdt és egy pornómagazint nézegetett.
- Ja. Bocs. - ült le
- Na mi a bökkenő? - ült fel és odafordult Billhez
- A kurva életbe! - kiáltott megint mérgesen
- Ja! Értem.
- Annyira hülye vagyok.
- Tudom. Most éppen miért?
- Basszus. Van barátja. - mondta szomin
- Mi? Ne már!
- De.
- Honnan tudod?
- Mondta.
- Jaj Bill! Sajnálom.
- Kösz. De most nagyon szarul érzem magam. Főleg mivel nyomultam rá.
- Kérj tőle bocsánatot.
- Majd holnap. Most már álmos vagyok. Asszem lefekszek aludni.
- Oké. Akkor én is.

- - -

Mikor felértem már anyuék is ott voltak.
- Szia. Már azt hittük elvesztél. - anyu boldogan
- Ühüm. - nem nagyon figyeltem rá. Folyton Billre gondoltam és ki akartam verni a fejemből a tudatot hogy szeretem. De nem sikerült. Szomin leültem az ágyamra.
- Mi a baj kicsim? - nézett rám apa
- Semmi csak borzasztóan haragszom magamra.
- Miért? - jött oda hozzám anya és átölelt
- Azt hiszem belezúgtam Billbe.
- Jaj Vivi! Ezzel nincs semmi baj.
- De igenis baj! - kiáltottam – Annyira szeretem Ricsit.
- Akkor viszont jobb lenne ha nem találkoznál többet Billel.
- Igazad van. Köszi anya. :)
- Nincs mit. És most feküdj le. Aludj egyet.
- Oké. Rendben.
- Mi is alszunk. - állt fel anya. Bementem a fürdőbe és felvettem a pizsimet aztán lefeküdtem.
- Jó éjt. - mondtam
- Jó éjt. - apa
- Jó éjt kicsim. - anya és lekapcsolta a villanyt. 10 perc múlva már hallottam apa horkolását.
- Anya. - szóltam halkan. Nem felelt. Ő is elaludt. Nekem egyszerűen nem maradtak csukva a szemeim. Forgolódtam aztán végül felültem. Csak egy Avriles pólóban aludtam. Felvettem egy melegítőgatyát, megfogtam a mobilom és csendben kimentem. Lementem a medencéhez és leültem a nyugágyra. Ránéztem a telómra. Ricsi, Alexa és én voltunk rajta. Elmosolyodtam. A nevek között kikerestem Ricsi számát. Nem érdekelt hogy mennyibe kerül de muszáj volt felhívnom. Megnyomtam a hívás gombot. 3 perc múlva vette fel.
- Igen? Ki az? - szólt bele álmosan
- Szia. Vivi vagyok.
- Vivi! - mondta boldogan. Rögtön felébredt.
- Hogy vagy?
- Most már sokkal jobban. Hol voltál? Teljesen kivoltam. Azt hittem egész nap azzal a Billel voltál mert nem jöttél fel msn-re.
- Tudom. És bocsi. Csak anyu ragaszkodott hozzá hogy menjek le velük a tengerhez és nem tudtam felmenni.
- Ja. Aha.
- Na és mizu?
- Semmi. - mondta unottan
- Most mi van? - álltam fel
- Semmi. - kezdett mérges lenni
- Mi bajod van? Nem hiszed el amit mondtam?

- - -

- Tom! Ébren vagy? - ült fel Bill
- Most már igen. Kösz.
- Bocs. Nem birok aludni. Kimegyek kicsit az erkélyre. - állt fel
- Oké.
Bill kiment és leült a székbe. Halkan lehetett hallani a hangomat. Felállt és lenézett. Meglátta hogy mérgesen fel alá sétálgatok.

- - -

- Nem hiszem el! Hogy hiheted azt hogy megcsallak? - mondtam egyre mérgesebben de nem akartam kiabálni mert akkor mindenki felébredt volna.
- Akkor meg mit kavarsz ezzel a Billel?
- Elhívott ebédelni és nem akartam bunkó lenni vele.
- De lehettél volna. Már azzal kellett volna kezdened hogy közölted volna vele hogy van barátod és akkor leszállt volna rólad.
- Mi a baj? - szólalt meg egy csaj a vonal túlsó oldaláról
- Csönd. - Ricsi halkan
- Ez ki volt? - kérdeztem
- Senki. Az anyám. - mondta nevetve
- Mi? - kiáltott most a csaj
- Fogd már be!
- Ki van ott?
- Senki. Csak az unokatesóm.
- Te se vagy különb Atinál. - mondtam szomin
- Nem! Ez nem igaz! - kiáltott. Kicsit megijedt.
- Szia. - mondtam és leraktam. Visszaültem a helyemre. Most Alexa számát kerestem ki. Rögtön felvette ahogy kicsengett.
- Szia Vivi! Hogy vagy?
- Alexa...
- Mi baj? Mi történt?
- Ricsi megcsalt.
- Tessék?
- Előbb beszéltem vele és ott van nála egy csaj.
- Hívj vissza egy 20 perc múlva. - mondta és lerakta. Elfeküdtem.
- Bárcsak itt lenne most Bill. - gondoltam és újra felálltam. Felnéztem az erkélyükre. Megláttam hogy ott ül.
- Bill! - kiáltottam fel most nem annyira halkan. Ő rögtön felállt és kinézett.
- Vivi! Mit keresel kint ilyenkor? - mielőtt válaszoltam volna megtöröltem a szemem. Már előjöttek a könnyeim.
- Van kedved sétálni egyet?
- Figyelj. Nem kéne találkoznunk többet. Neked van barátod. És én is találtam már barátnőt.
- Mikor? - kérdeztem meglepettem
- Mikor jöttem fel összefutottam vele és beszélgettünk egyet. Holnap találkozok vele. - mondta de csak hazudott
- Oh! Értem. Hát... oké. - visszamentem és elfeküdtem. Becsuktam a szemem. Szép lassan folytak a könnyeim. Nem is tudtam miért voltam szomorúbb. Azért mert Ricsi megcsalt vagy hogy többet nem találkozhatok Billel.

- - -

Még sötét volt mikor felriadtam. Úgy tűnik elaludtam. Egy kezet éreztem a vállamon. Odanéztem.
- Bocsi. Nem akartalak megijeszteni. - Bill volt az. Leült a mellettem lévő ágyra.
- Ömm... semmi baj. - ültem fel és megtöröltem a szemem. Még mindig könnyes volt. Nem aludhattam sokat. - Nem azt mondtad hogy nem kéne találkoznunk? - néztem rá
- De igen. Viszont az előbb úgy tűnt sírtál. Gondoltam lejövök megkérdezni hogy minden rendben van-e.
- Mennyit aludtam?
- Szerintem csak egy 15 percet.
- Oké. - a hátamra fordultam de a fejemet felé fordítottam.
- Tehát. Mi a baj? :)
- Semmi.
- Nyugodtan elmondhatnád. Nem tudja meg senki. Ígérem.
- Nem szeretnélek terhelni a problémáimmal.
- Nem teher az nekem. Mond csak el.
- Inkább nem. Jaj. Ne haragudj de most fel kell hívnom az egyik barátnőmet. Aztán beszélhetünk. :) - mondtam és felálltam. Odasétáltam a vízhez. Közben már csengett ki Alexa telója. 4 csengés után felvette.
- Szia. - mondta
- Na mi az?
- Átmentem Ricsihez.
- Hülye vagy?
- Megnézni ki van nála.
- És?
- Van egy jó és egy rossz hírem. Melyiket mondjam előbb?
- A jót.
- Tényleg az unokatesója volt nála.
- Nem mondod komolyan! - én meglepődve
- De igen.
- És a rossz hír?
- Teljesen kiborult hogy nem hittél neki.
- Jaj szegény. Annyira sajnálom. De ő se hitt nekem. Na mindegy. Holnap rögtön felhívom.
- Oké. Na de én most megyek aludni. :)
- Oké. Jó éjt. Szia.
- Szia. - visszamentem Billhez. Már nem voltam szomorú.
- Már semmi gond. :) - mondtam neki
- Tuti?
- Igen. Biztos. :)
- Oké. Akkor amúgy áll még a holnap este?
- Na és a barátnőd? - sóhajtott egyet
- Ne haragudj de hazudtam. Nincs semmiféle csaj. Csak  azért találtam ki mert... mert nem is tudom miért.
- Ömm. Értem.
- Nagyon haragszol? - Ő is elfeküdt
- Jaj nem! Dehogy! Inkább kedves tőled hogy kitaláltál valamit. Mármint azért mert megtudtad hogy van barátom.
- Köszi. És bocsi.
- Semmi baj. :)
- Na és a barátoddal... jól megértitek egymást?
- Igen. Nagyon jóban vagyunk. Bár a kapcsolatunk elején kicsit fura volt.
- Ezért is nem kellene találkoznunk mert nem akarlak titeket szétugrasztani.
- Tudok uralkodni magamon. És soha nem fogom megcsalni Ricsit.
- Hát... oké. Rendben.
- :)
- Amúgy... még nem is kértem bocsánatot amiatt a puszi miatt. Nem tudom miért volt. Csak úgy jött.
- Tök jó volt. - néztem rá mosizva. Ő is rám nézett. - Rengetegszer játszottam már ilyet haverokkal. Mindig szuper volt.
- Játszhatunk majd még ilyet. :)
- Oké. Szuper. De a puszit hanyagoljuk. :)
- Rendben.
- Persze baráti puszi lehet. Olyan amilyet mindenkinek adsz. Tudod.
- Aha. Oké. :)
- Te jó ég. 1 óra van. Te hogyhogy nem aludtál?
- Nem bírtam. Nem tudom.
- Hát én se. Azért jöttem le. De most már kezdek álmos lenni.
- Én is. :)
- Felmegyünk?
- Aha. - mondta és felálltunk. Elindultunk befele.
- Mikor kelsz? - kérdezte
- Így hogy most fekszek le, 1-kor. - mondtam nevetve – Nem ám. 9-kor fenn vagyok.
- Pff... Én kizárt hogy már 9-kor felkeljek. Megyünk együtt reggelizni? Te, Tom és én.
- Persze. Szívesen. De 10-ig van kaja.
- Majd ha felkelsz akkor gyere át.
- Oké. De csak ha kaja után lejöttök velünk a tengerhez. :)
- Te jó ég Miket beszélek? De nem bírom abbahagyni. :)
- Na jó. :)
- Szuper. Este meg akkor megyünk discoba ugye?
- Aha.
- Jaj de jó lesz. :) Alig várom.
- Oké. - közben felértünk
- Hát akkor jó éjt. - mondta
- Neked is. - mondtam és adtam az arcára egy puszit. Kinyitottam az ajtót és bementem.
- Jaj! Mekkora egy balfék vagyok! Hogy adhattam neki puszit? Én hülye! - levettem a gatyámat és beugrottam az ágyamba. Anya felriadt.
- Kicsim. Jól vagy?
- Igen. Borzasztóan jól vagyok. - én boldogan és becsuktam a szemem
- Aludjál.
Már nem volt nehéz. Alig vártam hogy reggel legyen így hamar el bírtam aludni.

- - -

Anyu keltett reggel.
- Jó reggelt kicsim. - keltett fel :)
- Anyu. Hány óra?
- 8.
- Még csak? Hogy tudtál ilyen korán felkelteni?
- Nem keltettelek korán. Mi már voltunk is reggelizni. Apád előrement. Lemegyünk a tengerhez. Utánunk jössz majd?
- Aha. Persze. - ültem fel
- Oké. Akkor én is megyek. Siess. - ment ki de az ajtóból még visszanézett – Ja és menj le kajálni.
- Oké. - kiáltottam ki neki. Hallottam hogy becsukta az ajtót. Kipattantam az ágyból. Nagyon meleg volt. Felvettem a fürdőrucimat arra rá pedig egy farmer rövid gatyát és egy fehér toppot aminek a közepén egy piros halálfej volt aztán megmostam a fogamat. Most nem sminkeltem magam mert tudtam hogy utána megyek a tengerbe. :)
Fél 9-ig bírtam várni de tovább nem. Nem tudtam miért de valamiért nagyon boldog voltam. Vagy azért mert tudtam hogy Ricsi nem csalt meg, vagy mert Billnek nincs csaja, vagy hogy egyszerűen csak velük lehettem. Elraktam a mobilom a zsebembe. Tudtam hogy nem fog hívni senki amíg itt vagyok de szerettem ha nálam volt. :)
Bezártam az ajtónkat aztán bekopogtam Billékhez.

- - -

- Ez meg ki a franc? - Tom kómásan és ránézett az órájára – Még csak fél 9.
- Nem tudom de te nyitsz.
- Hülye vagy? Kizárt. Ha nem megyünk majdcsak elmegy. - újra bekopogtam
- Jaj nyisd már ki!
- Nyisd te!
- Nem.
- Jaj te lusta disznó! - ült fel Tom. Megtörölte a szemit aztán kómásan odajött az ajtóhoz. Kinyitotta.
- Hali. :) - köszöntem boldogan
- Vív. Fél 9. - mondta és közben ásított egyet. Egy hosszú póló volt rakta és egy boxeralsó amit nem lehetett látni mert eltakarta a póló. :)
- Jaj bocsi. - adtam neki egy puszit az arcára aztán bementem mellette – Hé Bill! Ne aludjál! Süt a nap.
Tom becsukta az ajtót aztán visszasétált az ágyhoz és lefeküdt.
- Hé! Hahó! Menjünk kajálni! Éhes vagyok.
- Szolgáld csak ki magad. - Bill és feljebb húzta magára a takarót.
- Hogy lehettek ilyenek?
- Ügyesen. - Tom
- Emeljétek fel a nagy seggeteket vagy én fogok intézkedni.
- Majd kicsit később. - Tom
- Nekem nincs is nagy seggem. - Bill durcin
- Szóval nem fogadtok szót? - tettem csípőre a kezem
- Nem. - ők
- Hát jó! Ti akartátok. - mondtam és beugrottam közéjük. Felálltam és elkezdtem ugrálni.
- Vív kérlek ne! - Bill és a fejére rakta a párnáját
- Még egy nagyon kicsit. - Tom
- Nem! Gyerünk már mozduljatok.
- Nem! - kiáltották. Én lehuppantam. Ott ültem közöttük és gondolkoztam.
- Na már! Játszhatunk megint olyat mint tegnap. - néztem Billre aztán Tomra. Mindketten nagyon édesen aludtak. :)
- Légyszi Bill. - mondtam és megsimogattam a fejét
- Majd.
- Tom?
- Majd.
- Hát jó! Akkor nincs más választásom. - mondtam és kiszálltam az ágyból. Kimentem a mosdóba. Volt ott egy pohár. Töltöttem bele vizet és visszamentem hozzájuk.
- Srácok! Van nálam egy pohár hideg víz. Vagy felkeltek vagy rátok öntöm. - erre ők rögtön felkapták a fejüket és rám néztek.
- Úgyse mered. - Tom
- Nem? - kérdeztem – Biztos vagy te ebben? :)
- Tom! Szerintem igenis megmeri. - Bill és teljesen bebújt a takaró alá. Még a feje se volt kint. - De én nem leszek vizes.
- Hát én se. - Tom és követte
- Nagyon makacsok vagytok! Azért mielőtt rátok burítom megkérdezem hogy utána ugye nem lesztek mérgesek?
- De. - ők egyszerre
- De ne legyetek.
- Csak ha megint játszunk majd. - Tom
- Oké. - mondtam és megfogtam a takaró szélét. - Jó mulatást! - mondtam és lehúztam róluk aztán gyorsan rájuk burítottam a vizet.
- Áááááá!!! - kiáltották és kipattantak az ágyból
- Felfrissültetek? - kérdeztem nevetve
- Te! - Bill és odafutott hozzám persze röhögve. Én el akartam menekülni előle de ő hátulról elkapott.
- Ááá!! Bill! Hideg vagy! - kiáltottam és próbáltam kibújni a karjaiból de ő nem engedett.
- Ó tényleg? - nevetett
- Fázok! - kiáltottam
- Jaj bocsi. Tényleg? - engedett el. Én felé fordultam és nevetve meglöktem. Tom azóta már bement a fürdőbe.
- Bill! - kiáltottam és elfordultam
- Mi az? - jött oda mögém
- Egy szál boxerben vagy! Vegyél már fel valamit. :)
- Minek?
- Hát mert csak.
- Na jó. - Bill és odament a szekrényhez. Én közben lehúztam a vizes lepedőjüket.
- Mit csinálsz? - nézett rám Bill
- Lehúztam a lepedőtöket.
- De miért? - bújt bele a gatyájába
- Hát mert vizes. - néztem rá
- De ezt nem neked kéne csinálnod. - jött oda hozzám. Póló még mindig nem volt rajta.
- Tudom de én csináltam a kárt. :)
- Hagyd csak. Majd mi megcsináljuk. :)
- Most már semmit nem kell vele csinálni. Majd megszárad az ágy a takarítónő meg rak rá másik lepedőt. Aztán aludhattok. Ja! Amúgy jó reggelt. - mondtam és neki is adtam az arcára egy puszit.
- Neked is. :)
- Hogy aludtál?
- Jól. És te?
- Én is. Jót tett az a kis levegő este. :)
- Nekem is. :)
- Na itt vagyok mielőtt még felfalnátok egymást. - jött ki felöltözve aztán bement Bill.
- Mit mondtál Billnek tegnap? - suttogta – Mikor feljöttél annyira boldog volt. :)
- Hallom ám! - kiáltott ki Bill
- Leszarom. - Tom
- Hát... nem tudom. Mit mondtam neked Bill?
- Sztem semmit.
- Aha. Jó kis mesék. De nem veszem be. Na mi volt lent? Smaciztatok? Vagy valami más? ;)
- Te olyan hülye vagy Tom. - én nevetve
- Rosszabb. - Bill
- Mit csinálsz ma? - Tom
- Nem tudom. Van kedved lejönni velünk a tengerpartra. Bill tuti jön. :)
- Oké. Szívesen. Köszi. Azt a csaj nem akarod elhívni?
- Szaszát? Akit letámadtál a discoba?
- Aha.
- Elhívhatom bár kétlem hogy foglalkozna veled.
- Próba szerencse.
- Viszont van egy tök ari lány. A neve Alexa. Nagyon bejössz neki és szerintem neked is bejönne ő.
- Klassz! Hol találkozhatnék vele?
- A gond hogy a szomszédom otthon.
- Magyarországon?
- Igen.
- Hű! Értem.
- De majd valahogy megoldhatjuk hogy találkozhass vele.
- Jó lenne. Köszi.
- Nincs mit.
- Készen is vagyok. - jött ki Bill. Már volt rajta póló. Most egy piros. :)
- Akkor mehetünk? - nyitotta ki az ajtót Tom
- Aha. - mi és kimentünk
- Akkor jössz a partra ugye Bill? - kérdeztem
- Persze. :)
- Szuper. Majd megint hátra dobsz?
- Aha.
- Én messzebb doblak! - Tom
- Azt te csak hiszed. :) - Bill
- Svédasztalos kaja van? - kérdeztem mikor megkordult a hasam
- Szerintem igen.
- Éhes vagy? - nézett nevetve a hasamra Bill
- Igen. :) Már nagyon.
- Én asszem jól bekajálok. - fogta meg a hasát Tom
- Én egész jól elvagyok. Eszek egy müzlit.
- Ennyire vigyázol az alakodra? - néztem végig rajta
- Egy fenét! - intett le - Csak most nem vagyok annyira éhes.
Mikor leültünk először Tom ment el kajáért. Két tányérral jött vissza.
- Ezt te mind meg fogod enni? - néztem rá
- Aha. - ült le
- Hát... oké. - álltam fel
- Én is megyek. - állt fel Bill is és elmentünk mi is kajáért.
- Bill! Ugye nem haragszotok amiért átmentem reggel. :(
- Jaj nem! Dehogy! Csak hülyültünk. Tom tényleg aludt még de én már nem. Már vagy fél órája fent voltam és téged vártalak. :)
- Komolyan? :)
- Aha.
- Oké. De ha nagyon idegesítő lennék nyugodtan szólj.
- Oké. Persze. Bár kétlem hogy ezzel gond lenne. :)
- Azért csak szólj. :)
- Kik lesznek még rajtunk kívül?
- Hát... gondolom még pár száz ember. - mondtam nevetve
- Ja! Nem úgy gondoltam. :) Olyanok akiket ismersz.
- Csak a szüleim.
- Oké.
- De ne félj békén fognak hagyni. Nagyon jó fejek. :)
- Szuper! - mondta és elindultunk vissza egy-egy tányérral.
- Ti csak ennyit esztek? - Tom meglepődve
- Aha. - mi és leültünk
- Tuti hogy még legalább kétszer visszamentek.
- Én nem tudok többet enni reggelire. Ez nekem bőven elég lesz. - mondtam miközben vajjal kentem a zsemlémet
- Nekem is. - Bill és elkezdte enni a müzliét
- Tegnap este volt időjárás jelentés. Itteni. Egy kukkot sem értettem de a képekből ki tudtam venni valamit. Napközben kánikula lesz viszont este marha nagy vihar lesz állítólag.
- Én régen mikor kicsi voltam mindig átmentem anyuhoz mikor féltem a vihartól. Ez úgy bennem is maradt. Még mindig nagyon félek a dörgéstől és a villámcsapástól. Viszont most már nem szoktam anyuhoz odamenni. :)
- Ez aranyos. :) - Bill nevetve
- Te is rengeteget féltél régen Bill. De néha még most is. - Tom nevetve
- Hát igen. Tényleg.
- Nem tudom miért félek annyira. De már jó lenne leszokni róla.
- Majd egyszer úgyis leszokunk. - nézett rám mosizva Bill
- Vagy nem. :) - Tom
Még dumálgattunk amíg kajáltunk és végül Tomnak lett igaza. Tényleg kétszer fordultam még Billel de Tom is egyszer. :)
Mikor végeztünk még felmentünk én a törölközőmért a srácok pedig átöltözni fürdőgatyába.
- Akkor én elmegyek szólni Szaszának. Ti addig öltözzetek.

- - -

- Bill! Remélem nem baj hogy ha este elmegyek discoba.
- Nem. Menj csak. Én is megyek Vivivel.
- Tényleg? Hűha. :)
- Csak ne ugyanoda menjünk.
- Bejön?
- Aha. Kedves, aranyos lány. Jól lehet vele beszélgetni. De talán lehet hogy egy kicsit érzékeny.
- Miért?
- Hát tudod mikor az a srác ledöntötte akkor is elkezdett sírni ahelyett hogy mondjuk nekiugrott volna vagy nem tudom.
- Bill! Te mégis mi a szart csináltál volna ha valaki meg akart volna erőszakolni? - ezen Bill kicsit elgondolkozott
- Lehet hogy igazad van. Ráadásul ő egy lány és az természetes hogy megijedt.
- Majd talán kiderül.
- Neked nem jön be?
- Helyes csajszi de nem az estem.
- Neked ki nem az ested? :)
- Na kösz. :)
- Oké. Legalább te már nem veszélyeztetsz minket csak a barátja. És kétlem hogy őt elhagyná értem.
- Hát nem tudom. Beléd zúgott a 100%.
- Kaptam tőle puszit. :) - ült le az ágyra Bill mikor készen volt
- Én is. Mikor átjött.
- Komolyan? - kérdezte meglepődve
- Aha. De nyugi csak olyan jó reggelt puszi volt. A tied viszont szerintem más. ;)
- Mégis miből gondolod?

- - -

- Szia. :) - köszöntem Szaszának
- Hali. :) Hát te? Mizu?
- Jöttem megkérdezni hogy esetleg van-e kedved lejönni velünk a partra?
- Szuper! Persze! Kik mennek még?
- A szüleim, Bill és Tom.
- Ömm... Jaj! Basszus! Most jutott eszembe hogy még dolgom van. Jaj de kár. Nem tudok menni. Na de mindegy! Majd máskor.
- Jaj ne csináld már. Tudom hogy csak Tom miatt nem akarsz jönni. :)
- Akkora egy bunkó.
- Hát ne foglalkozz vele.
- De nem tudok nem foglalkozni vele. Ha hozzám szólna asszem nekiugranék.
- Figyelj. Tudod te hol vagyunk?
- Malibun?
- Igen. És tudod kik szoktak ilyen helyen nyaralni?
- Nem.
- Hát híres emberek.
- Vív! - csapott a fejéhez – Ők inkább Los Angelesben vagy Hawaiin nyaralnak.
- De attól még jöhetnek ide is. Képzeld csak el! Lemegyünk a tengerre és szembe jön velünk Avril Lavigne. Vagy éppen Rihanna. Vagy Xtina. Sőt akár még LaFee is! :)
- Kétlem...
- Na jól van! Hagyd abba a duzzogást és irány öltözni. Vegyél fel egy cuki bikinit aztán gyere ki. Itt várlak. :) - sóhajtott egyet
- 1 perc. - mondta és bement

- - -

- Neked nem tűnt fel hogy néz rád?
- Hát nem.
- Totál odavan érted.
- Ne hiszem. Csak jóban vagyunk.
- Csak nem akarod bevallani. Fogd már fel! A-csaj-sze-rel-mes-be-léd!!!!
- Jól van na! Ha te mondod.
- Na ugye!
- Lenne egy kérésem.
- Mi?
- Megkérdeznéd hogy bejövök-e neki?
- Ömm... Persze. :)
- Köszi. :)
- De akkor te meg Szaszát hogy mi baja velem.
- Erre rögtön válaszolok is. Azért mert rögtön rányomultál utána meg bunkó voltál.
- Erre most mit mondjak?
- Nem tudom. De szerinted nincs igazam?
- Hát nem tudom. Nincs.
- Akkor oké. Csinálj amit akarsz!
- Próbálj segíteni!
- Próbálok de nem tudok. Nem lehet változtatni rajtad!

- - -

- Hű! Szuper vagy! :) - mondtam mikor Szasza kijött egy topba és szoknyába.
- Biztos?
- Aha!
- Oké.
- Fürdőrucit is vettél ugye? - kérdeztem mikor elindultunk a srácok szobája felé
- Persze. :)
- Oké. Am a szüleid?
- Elmentek vásárolni. :)
- Ja! Értem! :)
- Tényleg! Szereted LaFeet?
- Aha! Te?
- Imádom! Voltam koncerten egyszer németben és sikerült szereznem autogramot. Ki van ragasztva otthon a falamra. :)
- Jaj de szuper! Én is rohadtul örülnék egynek tőle.
- Kik a kedvenceid?
- Avril, LaFee, Usher és stb. :)
- Én most Jimi Bluet imádom. :)
- Én őt nem ismerem. Annyira bírnám ha lennének hírességek a parton.
- Jimi! Jaj de jó lenne! Istenem!
- Csak reménykedhetünk. :)

- - -

- Na jó! Mindegy! De azért kérdezd meg! - Tom
- Oké.
Bekopogtunk. Bill jött oda nyitni.
- Sziasztok. :) - köszönt
- Szia. :)
- Tom! - kiáltott be
- Itt vagyok! - jött ki ő is – Sziasztok. :) - nézett Szaszára mosizva
- Remélem lefogsz mielőtt neki ugranék! - nézett rám Szasza. Magyarul mondta hogy a srácok ne értsék. Nevettem egyet.
- Mi az? - Tom
- Semmi. - mondtuk egyszerre
- Mehetünk? - csukta be az ajtót Bill
- Aha.

10 perccel később már a parton voltunk. Tűzött a nap! Egész sokan voltak. A tenger megállás nélkül hullámzott.
- Jaj de szép! - mondtam miközben leterítettem a homokba a törölközőmet
- Nagyon! - Szasza és leült a saját törcsijére
- És csak egy hetet vagyok itt. :( - ültem le én is. A fiúk meg elénk ültek. Tom Szasza elé Bill pedig elém. :)
- Én ide vissza akarok még jönni! :) - Szasza
- Kíváncsi vagyok hol lehetnek anyuék. - néztem körül
- Lehet hogy elmentek messzebb. - Bill
- Na? :) - állt fel Szasza – Ki jön vizicsatázni? - kezdett el futni a víz felé
- Hé! - ugrottam fel – Nem ér! Előnyöd volt! - futottam utána
- Kapj el! - mondta és elvágódott a vízben én pedig követtem
- Na? - nézett Bill Tomra
- Mi is menjünk?
- Aha. - álltak fel és befutottak utánunk. Elkezdtük fröcsélni egymást.
- Bill! Játszunk olyat mint a medencében csak Szasza Tom nyakába ül és az győz aki lelöki a másikat.
- Oké.
- Nem! - Szasza mérgesen
- Na már! Nem esz meg. ;) - kacsintottam rá. Ő odafordult Tomhoz és felmutatta az öklét.
- De ha mégis kinyírom.
- Szuper! Akkor kezdhetjük! - csapta össze a tenyerét Bill. Mindegyikük lebukott a víz alá mi meg a  nyakukba ültünk.
- Nem úgy tűnik mintha estére olyan nagy vihar készülne. - nézett az égre Bill miközben Szasza és én lökdöstük egymást.
- Pedig higgy nekem. Örült világ lesz itt este. Még jó hogy nem leszünk itthon. Biztos megint félnél. - Tom
- Most már nem szoktam! Na jó! Talán csak néha. - mondta erre mi odanéztünk rá – De csak nagyon-nagyon ritkán. - fülig vörös lett
- Semmi baj. Én is mindig félek. Még most is. :) - néztem le rá mosizva erre ő is elmosolyodott. Szasza hirtelen lelökött.
- Hurrá! Győztem! - kiáltotta.
- Csak szerencséd volt! - Ahogy álltam fel a vízben hirtelen belehasított a talpamba a fájdalom. - Áúú! - kiáltottam fel. Szasza leszállt Tomról.
- Mi a baj? - nézett rám ijedten Bill
- Ömm... - megtapogattam a talpam. Borzasztóan fájt! Mintha egy késsel belehasítottam volna. - Szerintem elvágta egy kagyló a talpamat. De nem érdekes. Annyira nem fáj.
- Azért nem ártana megnézni. - Szasza
- Akkor menjünk ki. - Tom és elindultunk kifele. Lábujjhegyen mentem de így is marhára fájt. Nagyon csípte a sós víz. Bill végig mellettem jött.
- Nagyon fáj? - kérdezte
- Nem, dehogy! Nem vészes.
- Biztos?
- Aha. :)
- :)
Mikor kiértünk rögtön leültem a homokba és ránéztem a talpamra. Tiszta vér volt a közepén egy nagy vágással.
- Júj! - Tom
- Nagyon csúnya! - Szasza
- Mit csináltál? - nézett rám Bill
- Nem tudom. Biztos elvágta egy kagyló.
- Nagyon fájhat. - Tom
- Nem! Alig érzem. - most már annyira fájt hogy kezdtek könnyek gyűlni a szemembe. Pedig nem vagyok egy kis nyápic. Próbáltam nem ránézni a többiekre. Viszont Bill észrevette a könnyes szememet.
- Biztos nem fáj? - Szasza
- Nem. Nyugodtan mennyetek vissza a vízbe. Én inkább maradok. - mondtam de Billt nem tudtam átverni.
- Azért meg kéne mutatni egy orvosnak.
- Jaj nem! Ne hülyéskedj már! Semmi bajom. Nem is érzem.
- Tényleg! Azért jó lenne lefertőtleníteni. - Tom
- Menjetek el! Tom és én addig vigyázunk a cuccokra. ;) - kacsintott rám Szasza
- De...
- Oké. - állt fel Bill. Sóhajtottam egyet. Felsegített.
- El tudsz menni addig? - Tom
- Persze. - mondtam és lassan elindultam Billel
- Tök jó hogy nem nyafogsz az ilyenek miatt.
- Nem  vagyok olyan kis érzékeny ahogy gondolod. Nagyon ritkán sírok de akkor komoly okom van rá. Nem ilyen kis semmiségek.
- Én nem gondolom hogy érzékeny vagy. Arra célzok hogy láttam mikor könnyes lett a szemed de nem akartad a többieknek elmondani mennyire fáj a lábad.
- Na jó! Tényleg! Bevallom hogy nagyon fáj a lában. De nem akarok egy kis nyápicnak tűnni.
- Nem vagy az ne izgulj! :)
- :) Köszi. Viszont sztem az esti disco lefújva.
- Hát igen. De majd bepótoljuk. :)
- Oké. De a játék még áll.
- Szuper! Mikor?
- Szasza is jöhet?
- Naná! Ha akar. Minél többen vagyunk annál izgibb.
- Oké. Ebéd után valamikor?
- Az jó! 2-kor?
- Rendben! - odaértünk az orvosihoz. Én bementem Bill pedig kint maradt. Leültem a váróba. Rajtam kívül még hárman voltak. Egy középkorú nő és két 19 év körüli srác. A nőnek piros kiütésekkel volt tele a hasa. Az egyik srácnak teljesen be volt duzzadva a jobb alkarja. A másik fiúnak pedig ugyan az volt a baja mint nekem. Pont előttem ült. Rám nézett aztán a lábamra.
- Neked is borzasztóan fáj igaz? - kérdezte mosizva. Német volt.
- Az nem kifejezés. :)
- Te is kagylóba léptél? :)
- Nem tudom. Valószínű.
- Jimi. - nyújtotta a kezét
- Vivi. - ráztam vele kezet. Kedves srácnak tűnt.
- Kivel vagy itt?
- Szülők. Te?
- Egy haverommal. - mondta. Bill bejött és elindult felénk.
- Hello Bill. - köszönt neki Jimi
- Szia Jimi. - kezet ráztak aztán Bill leült mellém
- Gondoltam bejövök hogy ne kelljen egyedül lenned. - nézett rám
- Ismeritek egymást? - kérdeztem egyszerre Jimivel
- Igen. - válaszoltam – Itt találkoztunk egymással. Na és ti?
- Hát a mi szakmánkban ez nem meglepő. De amúgy a német Cometen találkoztunk először. - Bill. Én csak értetlenül néztem.
- Te is énekes vagy? - néztem Jimire. Közben kijött egy kislány az anyukájával aztán bement a srác.
- Igen. Jimi Blue. :)
- :D A bnőmnek bemutathatlak majd? Odavan érted.
- Persze! :)
- Bocsi de az igazság az hogy én nem igazán ismerlek.
- Semmi gond. :)
- Hányadik vagy? - kérdezte Bill. Kicsit mérgesnek tűnt de inkább nem hoztam szóba.
- Utolsó. De nyugodtan bemehetsz előttem. - nézett rám
- Ááá nem! Kibírom.
- Na de tényleg! Menj majd csak be. :)
- Köszi. :)

- - -

Szasza a törcsijén feküdt és napozott. Tom kicsivel arrébb ült tőle.
- Ömm...
- Hagyj békén!
- Szeretnék bocsánatot kérni.
- Nagyon bunkó vagy tudod? - nézett rá mérgesen
- Tudom. Tényleg nagyon bunkó voltam de nagyon sajnálom.
- Na jó! Megbocsátok. De légyszíves hagyj engem békén.
- Semmi esélyem.
- Semmi.
- Hát oké. :(
- Figyelj! Bill belezúgott Vivibe?
- Totálisan! De nem meri neki elmondani. Pedig sztem el kéne.
- Ház igen. Főleg hogy Vivinek van barátja.
- Majd beszélek vele. Na és Vivi?
- Szerintem ő is. Csak ő meg nem akarja bevallani magának mert nem akarja megcsalni a barátját.
- Próbáld meg rávenni hogy mondja el Billnek mit érez.
- Tök jó lenne összehozni őket.
- Nem hiszem hogy nehéz lenne.
- Hát ja.
- Jössz délután hozzánk játszani?
- Mit?
- Sötétben tapogatózósat. ;)
- Tom! Úgy szeretnélek pofon vágni!
- Örülnék ha a pofámhoz érnél. - mondta mosizva erre Szasza visszafeküdt. Ránézett Tomra.
- Na jó! Megyek! :)
- Szuper! :)
- De ha egy kezet érek rajtam akárhol is legyen... akkor neked véged! :)
- Oké. :)

- - -

Kijött az a nő is aki előttünk volt.
- Akkor tényleg mehetek? - néztem Jimire
- Persze. Nyugodtan. :)
- Köszi. :) - mondtam és bementem
- Te nem mit keresel itt? - nézett Bill mérgesen Jimire
- Ezt hogy érted? :S
- Hát... nem tom!
- Nyaralok.
- Figyelj! Ha lehet ne hódítsd el Vivit jó?
- Hű! Belezúgtál? :D
- Fogd be! :)
- Nyugi! Nem állok az utatokba.
- Kösz.
- Egész helyes lány. ;)
- Te!
- Jól van! Had irigykedjek mi?
- Aha.
- Nekem is jól jönne már egy barátnő.
- Ott van Szasza.
- Az meg ki?
- Akinek Vivi majd bemutat. Ő is nagyon helyes lány. És jól is néz ki.
- Akkor te hogyhogy nem indultál rá?
- Nem az esetem. Inkább Vivi. :)
- Azt észrevettem. Tudja?
- Dehogy!
- Mikor mondod el neki?
- Van barátja!
- Mi van? :S
- Igen tudom! Hülye vagyok!
- Lehet hogy ő nem is kedvel.
- Majd kiderítem. Már tudom is hogyan.
- Hogyan?
- Hát... szóba hozom hogy nincs barátnőm aztán... meglátom mit mond rá.
- Hű!
- Szerinted el kéne mondanom neki?
- Hát igen.
- Tom szerint is. De nem merem. Mi lesz ha kinevet?
- Akkor nem hozzád való.
- Hát jó. Talán elmondom majd neki. Még meggondolom.
- Oké. Ahogy akarod. De minél előbb.
- Minek sürgetni?
- Minél előbb tudni akarom mi lesz! :D
- Este talán beszélek vele. Tom úgyis elmegy discoba. Majd áthívom.
- Oké. Aztán majd hívj hogy mi van.
- Ok.
- Találkoztál már LaFeeval?
- Hol?
- Itt. Ő is itt van.
- Tényleg? Még nem. Majd talán összefutunk valahol.
Kijöttem. A lábam be volt kötve. Odamentem a srácokhoz.
- Mehetsz Jimi. :)
- Oké. Hát akkor! További jó szórakozást. - állt fel és elindult be
- Hé! Várj! Mikor mutathatlak be a bnőmnek?
- Ömm... holnap? Én a haverommal most már lassan elmegyünk. Már régóta itt vagyunk.
- Oké. :)
- Majd megkeresünk titeket. :) Sziasztok.
- Szia. - köszöntünk mi is. Bill felállt.
- Na? Lábad?
- Már jobb köszi. :) A fertőtlenítő még kicsit csipi de nem halok bele.
- Akkor oké. Mehetünk?
- Aha. - elindultunk vissza a többiekhez. Még egy két órát ott voltunk a parton. Én már nem mentem a vízbe hanem inkább kint napoztam. Bill végig velem volt. Szasza és Tom kezdtek összemelegedni. Bementek a vízbe és ott hülyültek. Én a hátamon feküdtem becsukott szemmel Bill pedig mellettem ült és Szaszáékat nézte. Ránéztem.
- Bill! :) - mondtam erre felém fordult
- Igen? :)
- Nyugodtan bemehetsz hozzájuk. - mondtam miközben hasra fordultam – Nem kell engem őrizni. Elvagyok.
- Nem akarom megzavarni őket. - mutatott feléjük. Szasza Tom nyakában ült és éppen most dobta hátra.
- Egész jól kijönnek egymással. - néztem vissza Billre
- Hát igen. - mondta és ő is elfeküdt csak ő a hátára.
- Kérdezhetek valamit?
- Persze. :) - fordult felém
- Lehet hogy hülye vagyok de úgy láttam mintha az orvosiban kicsit mérges lettél volna. Hmm?
- Ömm... nem tudom. Miért?
- Hát azt láttam az arcodon.
- Nem tudom. Nem hiszem.
- Oké. Bocsi. :)
- Semmi baj. :)
- Még egy kérdés? :)
- Hallgatom. :)
- Hogy hogy nincs barátnőd? - kérdeztem erre neki felcsillant a szeme. Hiszen erre a kérdésre várt.
- Hát... nem is tudom. Az a baj hogy ha lenne is nem igazán lenne rá időm. A munkám miatt.
- De hát... lányok ezrei vannak oda érted és... nem tudom.
- Igen de koncerteken nem igazán lehet ismerkedni. Csak nyaraláskor. :)
- Ezt értem de... akárhol találkozhatsz egy lánnyal aki megtetszik. És te is neki. Hiszen... kedves vagy, romantikus amennyire én tudom és még helyes is.
- Vivi! Te nem vagy komplett. Hogy mondhattad ezt ki? - gondoltam. Ő erre mosizva rám nézett. A szemébe meg komolyan mintha egy kérdőjelet láttam volna.
- Bocsi. Tiszta hülye vagyok. :) - néztem el gyorsan róla
- Én is kérdezhetek egyet?
- Persze. - néztem vissza rá
- Én... - hirtelen elakadt a szava – Ömm... én...
- Igen? :)
- Én... - nem merte megkérdezni – Na jó! Kinyögöm! :) Én bejövök neked? - erre most mit mondhattam volna. Nem akartam leleplezni magam. Akármit mondok tuti lebuktam volna. Ha hazudok az teljesen látszik rajtam. Nem mondtam semmit csak néztem a szemébe.
- Ömm... - nyögtem ki valamit
- Vivi! - hallottam anya kiáltását
- Pff... köszönöm. - gyorsan felugrottam
- Sziasztok. :) - köszöntem nekik. Bill és felállt
- Jó napot. :)
- Sziasztok.
- Tom? - nézett körül anya
- Csajozik. - mutattam rájuk
- Óhh! :)
- Mi történt a lábaddal? - apa
- Semmi komoly. Csak beleléptem egy kagylóba és kicsit elvágta. Bill elkísért az orvosiba és ott bekötötték. :)
- Akkor oké.
- Most megyünk ebédelni. Nem akarsz velünk jönni? - kérdezte anya reménykedve. Ránéztem Billre. Ő csak mosolygott.
- Oké. Persze. Megyek veletek. :)
- Jaj de jó! - mondták egyszerre
- Menjetek előre. Sietek utánatok. :) - hajoltam le a törcsimért
- Oké. Siess. :) - anya és tovább mentek
- Ömm... ugye nem haragszol? :) - néztem Billre
- Nem! Dehogy. :)
- Akkor... én megyek is. - indultam el
- Mikor találkozzunk? - szólt utánam. Visszafordultam.
- Mikor lenne jó?
- Mi is megyünk már fel sztem. Ha megebédeltetek átjössz?
- Persze. :)
- Oké. Akkor nálunk találkozunk. :)
- Rendben. - indultam el hátrafelé – Üdvözlöm a többieket.
- Átadom.
Visszafordultam és tovább mentem. Bill mosizva nézett utánam.

- - -

Az ebédlőben anya faggatott.
- Ő is szerelmes beléd? Jaj! Hát persze hogy igen! Ez buta kérdés volt! :D
- Anya! Nem vagyunk szerelmesek egymásba!
- Elhívott randira?
- Anyu! Kérlek hagyd már abba!
- De kíváncsi vagyok minden apró részletre.
- De nem történt semmi. Viszont... az egyik bnőmnek segítség kell. Van egy srác akibe totál bele van zúgva. És a srác megkérdezte tőle hogy bejön-e neki. Nem válaszolt hanem gyorsan eljött tőle de a következő találkozáskor tuti hogy újra megkérdezi. Mit kéne mondania?
- Hát ha tőlem kérdezné valaki én bevallanám az igazat. Ezt is itt a parton kérdezte?
- Ki? :S
- Hát Bill.
- Nem rólunk van szó!
- Aha. Hát persze... :)
- Nem tudlak átverni igaz? :)
- Kicsim az anyád vagyok! :)
- Tudom. Mit csináltok ebéd után?
- Elmegyünk sétálni egyet. Te nem jössz?
- Bocsi de megígértem Billnek hogy ebéd után átmegyek.
- Ja. Oké. Menj csak.
- Ha nem lenne gond Vivi. - szólalt meg apa is – Este elmennénk discoba.
- Komolyan? :)
- Aha.
- Oké. :) Menjetek csak.
- Köszi. :)
Mikor végeztem elindultam fel. Anyuék rögtön mentek sétálni. Fent bekopogtam Billékhez. Nem nyitott senki.
- Biztos még nem értek vissza.
Bementem a mi szobánkba. Úgy döntöttem beszélek Ricsivel. Bekapcsoltam a gépet de nem volt net. Leültem az ágyra és telón felhívtam. Elég soká vette fel.
- Igen? - vette fel. A hangja szomi volt.
- Szia. Én vagyok.
- Jaj Vivi! Annyira sajnálom a tegnapit. Hogy nem hittem neked. Nagyon nagyon sajnálom.
- Semmi baj. És én is sajnálom. Alexa mondta hogy az unokatesód volt.
- Akkor szent a béke?
- Persze. :)
- Jaj de jó! :D
- Hiányzol.
- Te még jobban. Na de tegyük le mert sok lesz a számlád.
- Az biztos.
- Akkor szia. És szeretlek.
- Én is. Szia. - köszöntem és leraktam. Hátradőltem. Egy ideig feküdtem és gondolkoztam mit csináljak. Örültem hogy kibékültem Ricsivel. Felugrottam. A táskámból elővettem egy füzetet amibe rajzok voltak. Mikor még nem ismertem Ricsit nagyon sokat rajzoltam. Szinte minden nap. Csak Ricsi lebeszélt róla mert azt mondta hogy rajzolásból nem lehet megélni. Ezen jól össze is vesztünk. De aztán hiányzott és ezért igazat adtam neki. Azóta a kezembe se volt ez a füzet de valamiért úgy gondoltam hogy ide magammal hozom. Egyik oldalon Alexa volt. Aztán a kutyám, anyuék, együttesek és az utolsó Ricsi. Leraktam az asztalra a füzetet. Elővettem egy ceruzát, és leültem. Gondolkoztam hogy mit rajzoljak. Egy 10 percet gondolkoztam rajta de végül Bill mellett döntöttem. Úgy rajzoltam le ahogy a parton rám nézett mikor megkérdezte bejön-e nekem. Mikor kész lettem egész meglepődtem milyen jól sikerült mert már teljesen kijöttem a gyakorlatból. Egy ideig csak néztem aztán újra megfogtam a ceruzámat és a bal felső sarokba rajzoltam egy szép szívecskét. Ahogy színeztem a szívet hirtelen kopogtak. Úgy megijedtem hogy a eldobtam a cerkát. Azt gondoltam anyuék azok. Az asztal ott volt az ajtó mellett ezért fel se kellett állnom csak lenyomtam a kilincset és kinyitottam. Bill nézett be.
- Szia. :) - köszönt. Gyorsan lefordítottam a füzetemet. A másik oldalán Usher volt.
- Ömm... szia. :) Voltam nálatok de még nem voltatok otthon.
- Bocsi. Elmentünk pizzázni Tommal. :)
- Szuper! :) - még mindig kicsit meg voltam ijedve
- Megijesztettelek?
- Igen. De nem vészes. :) - ránézett a füzetemre
- Rajzoltál? - kérdezte
- Igen.
- Megnézhetem? - nyúlt a füzetér
- Nem! - csuktam be a füzetet. Ő kérdőn nézett rám. - Bocsi de... személyes képek is vannak benne. Amiket nem akarom hogy láss.
- Óó! Persze! Oké. :)
- Köszi.
- Átjössz?
- Igen. - álltam fel – Egy perc csak még gyorsan elegyek wc-re. - mondtam és elmentem a wc-be. Bill körül nézett. A tv mellett a sarokba meglátta a gitáromat. Ránézett a füzetemre. Megnézte hogy nem jövök-e még aztán a kezébe vette és kinyitotta. Sorba nézte a képeket. Mindegyiknek oda volt írva az aljára hogy ki az. Ricsinél megállt. Nála is volt egy átszúrt szívecske a jobb felső sarokban. Lapozott egyet és ott volt ő. Nagy szemekkel nézte a képet aztán a szívet. Az alján ki volt írva ferde betűkkel hogy Bill. Elmosolyodott és letette a füzetet mert meghallotta hogy jövök.
- Itt is vagyok.
- Nem gondoltam volna hogy gitározol. :)
- Akusztikus gitár. Nagyon élvezem. :)
- Ha ezt Tom megtudja!
- :)
- Jaj! Kérdezhetek valamit?
- Persze.
- A parton nem feleltél. Én bejövök neked? :)
Kicsit gondolkoztam. Végül úgy döntöttem nem fogadom meg anyám tanácsát és... inkább füllentek egy kicsit. :)
- Figyelj Bill! Tényleg nagyon kedves vagy és helyes is meg minden. De nem hozzám való vagy. - próbáltam nem bántó lenni
- Oké. Megértem. - mondta még mindig mosizva. Egyáltalán nem látszott rajta hogy meg lett volna bántva.
- Biztos nem baj?
- Nem dehogy! Akkor megyünk? :)
- Igen. - mondtam és kimentünk. Miközben zártam eszembe jutott...
- Mi van ha megnézte a rajzokat amíg nem voltam ott? És meglátta a képet! Nem! Megkértem hogy ne nézze meg! Nem hiszem hogy olyan bunkó lenne. Ki kell derítenem valahogy!
- Na és mit gondolsz Alexáról? - kérdeztem mikor felálltam. Ő is le volt rajzolva. Bill egy percre elgondolkozott és rájött mire készülök.
- Az ki?
- Nem tudod?
- Honnan tudnám?
- Na jó! Lehet hogy tévedtem! De valamit tuti hogy tud rólam. Ki fogom deríteni!

Folyt.köv.