- Olyan jó hogy újra minden tökéletes! – én
- Aha. – Bill és átkarolt. A kanapén ült az egész csapat és a tv-t bámultuk
- Mit csináljunk? – én
- Nem tom! 5 óra. – Gusti
- Én éhes vok! - mindenki egyszerre. Röhögtünk egyet.
- Akkor menjünk el kajálni valahova! – Bill
- Hova? – mi
- Egyáltalán hol van itt a közelben étterem? – Tom
- Mindjárt jövök! - Bill és elment
- Most meg hova megy? – én
- Nem mind1? Az a lényeg hogy visszajöjjön! – Dóri
- Hát ja! – én
- Csajok! Mi van a bandátokkal? – Georg
- Nekem teljesen kiment a fejemből! – Szasza
- Írni kéne új számokat! – én
- Oké! Lássunk is neki! - Barbó és berohantunk a hálóba és bezártuk az ajtót
- Kellett nekem megkérdeznem! – Georg a fejét rázva
- Itt is vok! – rontott be Bill
- Hello! – fiuk
- Hol vannak a csajok? – Bill
- Ez az észlény szóbahozta a bandájukat és berohantak a hálóba szövegeket írni! – mutatott Georgra Tom
- Szuper! De most menjünk kajálni! – Bill és bekopogott hozzánk
- Mi van? – mi
- Megyünk kajálni! – Bill
- Oké. – mi és kijöttünk

- Bill! Honnan tudtad hogy itt van egy étterem? – én mikor odaértünk
- Hát megkérdeztem a hotelben a recepción hogy hol van étterem a közelben? – Bill mosolyogva
- Imádom hogy ilyen vagy! – én
- Imádom hogy imádod hogy ilyen vagyok! – Bill
- Imádom hogy imádod hogy imádom hogy ilyen vagy! – én
- Fogjátok már be! – Barbó
- Oké oké. – mi
- Bemegyünk végre? – Tom
- Aha! - mindenki és bementünk
- Jó estét! Italt hozhatok? – jött oda a pincér
- Colát! - mi egyszerre. Ezen is elkezdtünk röhögni. A pincér csak hülyén nézett ránk ugyanis ez egy előkelő étterem volt nem pedig olyan mint a Meki!
- Szóval? – pincér
- Mindenkinek colát! – Bill
- Rendben! – pincér és elment
- Ez jó volt! – Tom
- Jah! – mi. Mikor kihozták a piát mindenki megmondta azt is mit fog enni. Mikor azt is kihozták elkezdtünk enni és közben beszélgettünk meg folyton csak röhögtünk! De Bill nem! Ő végig engem nézett és csak kavargatta a kajáját. Mikor kiröhögtem magam Tom viccén mosolyogva ránéztem Billre mert észrevettem hogy engem néz. 1 percig csak mosolyogva néztünk egymás szemébe aztán megszólaltam.
- Bill! – én de Ő csak bámult tovább – Hahóóó!
- Jaj bocsi! Nem figyeltem! Tessék? – Ő
- Miért nézel ennyire? – én
- Szép vagy! – Ő
- Te meg cuki! – én
- Szeretsz? – Ő
- Nagyon! És te engem? – én
- Én meg még jobban! – Ő.
- Annyira örülök hogy megismerhettelek! – én
- Ezzel én is így vok! – Ő. A többiek csak röhögtek még mindig Tom viccén!
- Én jól laktam! – én (nekem már üres volt a tányérom)
- Én még éhes vok! – Ő
- Mert még nem ettél semmit! Edd meg és menjünk el sétálni! – én
- Oké. – Ő és 10 perc alatt befalta a kajáját
- Atya úr isten! – én és csak tátott szájjal néztem az üres tányért. Bill megfogta a kezem és futva kihúzott az étteremből.
- Ezeknek meg mi bajuk van? – Tom
- Megint rájuk jött az 5 perc! – Georg
- Itt hagytak minket fizetni! – Gusti
- Menjünk mi is! – csajok
- Ok. – többiek
- Fizetek! – Tom a pincérnek. 1 perc múlva jött is a számla.
- Hűűű… Ennyi mindent ettünk? – Tom és elővette a pénztárcáját. Ahogy kinyitotta félve nézett ránk! – Őőő… Gustav te fizetsz. – és elé tolta a számlát
- Mi van? Leégtél haver? – Gusti nevetve
- Haha. Nagyon vicces! – Tom durcin. Mikor Gusti is kinyitotta a pénztárcáját Ő is furcsán nézett és Georg elé tolta a számlát.
- Mi van veletek? – Georg és fizetni akart de nála sem volt pénz. Erre a srácok a csajokra néztek.
- Nálunk egy fitying sincs! – Dóri. Tom nyelt egyet és erőltetett mosollyal a pincérre nézett.
- Leégtünk! – Tom. Erre a pasi mérgesen nézett Tomra.

Közben nálunk:

Mi még mindig futottunk.
- Bill? Miért futsz? - én
- Mert örülök hogy veled lehetek! – Bill
- De sétálva nem tudnál örülni? – én. Erre Ő leállt és megcsókolt. 10 perc után abbahagyta.
- Jó volt? – Ő
- Ezt miért kaptam? – én
- Mert imádlak! – Ő és felkapott az ölébe (persze állva)
- Bill! Mi történt veled? Neked cola helyett mást hoztak ki? – én
- Nem! Csak nagyon szeretlek! – Ő és megint meg akart csókolni de 3 másodperc múlva a földön kötöttem ki!
- Ááááá!!! Ez nagyon fájt! – én és felnéztem Billre de Ő csak tátott szájjal bámult előre.
- De gyönyörűek!!! – Bill. Én előrenéztem és megláttam az Olsen ikreket bikiniben a hajukat lobogtatva és felénk közeledtek!
- Hello! – ők mikor odaértek
- Csá! – én még mindig a földön ülve. Bill csak nézte őket és meg sem szólalt!
- Segíthetek? – A. és felém nyújtotta a kezét
- Nem kell! – én és felálltam
- He…he…hello! – Bill dadogva. A csajok csak mosolyogva néztek Billre.
- Örülök hogy találkoztunk de nekünk most fontos dolgunk van! – én és megfogtam Bill kezét. El akartam húzni de mintha egy marha nagy követ próbáltam volna elhúzni.
- Te vagy a Tokio Hotel énekese igaz? – M.K.
- Tudja hogy ki vagyok! – Bill
- Szóval igen! Sokat hallattunk rólatok és egy csomószor láttunk titeket a tvben! - A.
- Mily meglepő! – én
- Rögtön meg akartunk ismerni titeket ahogy megláttunk! – M.K. és kacsintott egyet
- Komolyan? – Bill
- Igen de úgy látjuk van barátnőd! – A. és rám nézett
- Igen va… - én és folytattam volna de Bill közbevágott
- Nem! Nincs barátnőm! Ő a… unokatesóm! – Bill! Én erre csak tátott szájjal néztem!
- Jah! Oké. – A.  
- Eljössz velünk sétálni? - M.K.
- Aha. Persze! Vivi te menj vissza a többiekhez. Csá! – Ő és kézen fogva elment a csajokkal
- Hello. – csajok. Én keservesen elkezdtem sírni és visszafutottam a többiekhez! Ahogy beléptem láttam hogy nem ülnek az asztalnál. Tom odajött hozzám pincér ruhában! Nagyon viccesen nézett ki de nem tudtam nevetni csak zokogtam.
- Vivi! Mi a baj? Mi történt? – Tom és átölelt. Én is öt.
- Hülye szemétláda!!! – ordítottam. Mindenki rám nézett és nagy csönd lett.
- Hééé! Mi a baj? Nyugi! Nem lehet ennyire rossz! – Tom de nem mérgesen
- Elegem van belőle! Richivel fogok járni és Ő meg mehet a hülye kis Olsen ikrekhez! – én
- Mi? Miről beszélsz? – Tom és még mindig ölelt
- Elnézést! Megkérhetem önöket hogy ezt kint beszéljék meg? – pincér
- Igen! – Tom és kimentünk. – Na mond! Mi történt? – Ő
- Az a hülye megcsalt! – én
- Nem! Biztos hogy nem! Te vagy a csaja és ez sosem lesz máshogy! – Tom
- Nem! Én az unokatestvére vagyok! – én
- Mi? – Tom
- Na figyelj! – én és elmeséltem neki a storyt.
- Komolyan ezt tette? – Tom
- Igen! – én
- Mekkora egy szemét! Még egy ok hogy agyonverjem! – Tom
- Miért még egy? - én
- Nem tűnk fel hogy pincérruhában vagyok? – Tom
- Hát de! – én kicsit megnyugodva
- Csak annál a hülyénél volt pénz és nem tudtunk fizetni! – Tom
- Akkor most mindenki pincér? – én
- Nem! A csajok mosogatnak! - Tom
- Nálam van pénz! – én és odaadtam neki a tárcámat. Ő rögtön berohant de még egyszer visszanézett.
- Maradj itt! Várj meg minket! – Tom. Pár perc múlva már normális ruhában jöttek ki. A csajok rögtön odafutottak hozzám és átöleltek.
- Hogy lehet ilyen szemét? – csajok
- Nem is érdekel! Le van szarva! Én Richivel fogok járni Ő meg mehet a kis Olsen ikrekhez! – én
- Teljesen megértelek! – Georg
- De miért csinálta? – Gusti
- Ez nem jellemző Billre! – Tom
- Ez van! Most lécci menjünk vissza a hotelbe! - én
- Oké. – ők. Mikor hazaértünk én rögtön indultam el onnan!
- Most hova mész? – Barbó
- Megyek Richihez! – én
- Oké. Mit mondjunk Billnek? – Gusti
- Hogy világgá mentem Richivel! – én
- Egyébként hol leszel? – Szasza
- Vagy a parton vagy az US5 szállásán! – én
- Ok. – ők
- Hello! – én
- Szia! – ők

Bill közben nagyon jól szórakozott a kis Olsenekkel:

- Milyen fagyit kértek? – Bill a fagyisnál ami a parton volt
- Én csokit! – A.
- Én epret! – M.K.
- Hallotta? – Bill a fagyisnak
- Igen! – fagyis
- Én meg egy vaníliát. - Bill
- Rendben! – fagyis és már adta is őket! Bill kifizette és leültek egy asztalhoz
- Azt hittem arra a csajra hogy Ő a csajod! – A.
- Őőő… - Bill
- Mázli hogy nem az volt! Különben most nem lehetnénk itt veled! - M.K.
- Aha. Mázli! - Bill egy erőltetett mosollyal! A csajok elkezdtek beszélni a filmeikről. Bill meg sem tudott szólalni mert be nem állt a szájuk. 1 órán keresztül arról beszéltek aztán Billnek elege lett és csak úgy eljött tőlük.

Közben nálam:

Mikor odaértem az US5-ösökhöz kopogtam. Bianka nyitott ajtót mosolyogva de mikor meglátta hogy sírtam lekanyúlt a szája.
- Vivi! Mi a baj? Mi történt? – Ő és megölelt
- Bill egy hülye szemét! – én
- Mit csinált? – Ő
- Muszáj róla beszélni? – én
- Nem! Dehogyis! Gyere be! – Ő és elengedett
- Igazából Richihez jöttem! – én
- Oké. Szólok neki! – Ő és bement
- Köszi! – kiáltottam utána! 1 perc múlva Richi jött ki hozzám maga után becsukva az ajtót.
- Mi történt? – Ő és megölelt. Én visszaöleltem.
- Elmegyünk sétálni a partra? – én
- Persze! – Ő és elindultunk. Mikor leértünk a partra egymás mellett síri csöndben sétáltunk. Richi törte meg a csendet.
- Szóval? Mi történt? – Ő
- Bill! – én
- Mi történt vele? Baja esett? – Richi
- Nem! Csak néha olyan szemét tud lenni! És mostanában elég gyakran! – én
- Mert? – Ő
- Emlékszel a csókra itt a parton? – én
- Persze! – Ő mosolyogva
- Olyan mérges lett hogy elment leinni magát de a vége az lett hogy egy csaj terhes lett tőle! – én
- Húúú… Az kemény! Jah! Ez volt az mikor pénzt kértél! Ugye? – Ő
- Aha! És én megbocsátottam neki! Most meg… - én
- Mi volt? – Ő. Én megint elkezdtem sírni! – Bocsi! Nem akartam szóba hozni! – átölelt
- Ugyan! Nem tehetsz róla! - én
- Gondolom nem akarsz beszélni róla! – Ő
- Hát nem de azért elmondom hogy tudd milyen szemét! – én és elmondtam neki mi történt
- De bunkó! – Ő
- Az! – én
- Ide üljünk le! – Ő
- Oké. – én és leültünk

Billnél:

- Hazajöttem! – Bill és ledöglött a többiek mellé a kanapéra
- Egy hülye szemét vagy tudod tesó??! – Tom. Fölállt és maga után húzva Szaszát elmentek.
- Ezeknek meg mi bajuk? – nézett Gustira
- Én egyet értek velük! – Barbó és Gustival ők is elmentek
- Mi van veletek? – nézett utánuk Bill
- Mi is megyünk! – állt föl Georg
- Nem jó a társaság! – Dóri és Billre nézett. Ők is elmentek és becsapták maguk után az ajtót.
- Ezeknek meg mi bajuk? – gondolta – Beszélek Vivivel. – Bement a hálóba, a wcbe meg minden hova ahova tudott de nem talált meg. – Hol lehet? Megkérdezem Tomot. – átment Tomékhoz és kopogott
- Ki az? – kiáltott ki Szasza
- Bill! – Bill
- Itt van a hülye tesód Tom! Beengedjem? – Szasza
- Nehogy! – Tom
- Hol van Vivi? – Bill
- Világgá ment Richivel! – Tom
- Mi? - Bill mérgesen és elment az US5-höz. Mikor odaért bedörömböl.
- Csá! – nyitott ajtót Jay
- Hol van Vivi? – Bill
- A parton Richivel. – Ő
- Miért mondtad el neki te hülye? – kiáltott bentről Bianka
- Jah! Akkor nem tom hol vannak! – Jay
- Mind hülyék vagytok! – Bill és elfutott

Nálunk:

- Nem ismerős neked ez a hely? – Richi
- De! Ez a part! – én és kicsit elnevettem magam és Richi is
- Igen! De valami másról? – Ő
- Nem! Miről kéne? – én
- Itt csókolóztunk először. – Ő és rám nézett
- Honnan tudod? – én mosolyogva
- Megérzés! – Ő. Elkezdtünk közeledni egymás felé. Mikor már elég közel voltunk elcsattant a csók! Ahogy ott csókolóztunk egyszer csak megjelent (na vajon ki) Bill!
- Ti meg mi a ***** csináltok? – Ő és mérgesen közeledni kezdett Richi felé. Ő erre felállt mellőlem.
- Mi közöd van neked hozzá? – Richi
- Talán annyi hogy a pasija vagyok! – Bill és be akart húzni Richinek de én elé álltam.
- Pasim? – én és kérdőn néztem rá – Én az unokatesód vagyok! Nem rémlik? Észlény! – én és felpofoztam. Bill egy kicsit sem lepődött meg a pofonon! Elszomorodott.
- Én nagyon… - Ő de én közbevágtam
- Sajnálod igaz??? – ordítottam mérgesen
- Igen. – Ő szomin
- Nem érdekel!!! – én
- De… - Ő
- Elegem van belőled!!! 2 nap alatt 2-szer megcsaltál és elég komolyan! Az előzőt megbocsátottam de ezt nem fogom! És ha mégis akkor meg másnap úgyis megint megcsalsz! Menj csak a kis Olsenekhez! – én
- De… nagyon sajnálom! Többé nem teszek ilyent! – Ő könnyes szemmel
- Nem! – én sírva
- Most mit fogsz csinálni? – Richi
- Mivel nincs kedvem hazamenni… átmegyek valakiékhez aludni! Szaszáékhoz, Barbóékhoz vagy Dóriékhoz! – én
- Hozzánk is jöhetnél! – Richie
- Édesem! Így is egy csomóan vagytok ott! El sem férnénk! – én
- De én egyedül alszok mindig! Mellettem még van egy hely! - Ő
- Hmm… Oké. – én
- Na ezt nem! Kizárt! – Bill
- Mert miért ne? Nincs pasim! Azt akarod hogy sose legyen uncsitesó? – én. Bill erre elsírta magát és elrohant. Én szomin néztem utána.
- Biztos vagy benne hogy jól döntöttél? – lépett mellém Richi. Én egy darabig magam elé nézve gondolkoztam.
- Igen! – én és fölnéztem
   
Bill:

- Hogy lehettem ilyen hülye? Most már soha többé nem fog megbocsátani! – gondolkozott Bill még mindig sírva

Folyt. köv.