- Látod!!! Mondtam én hogy meg fognak kedvelni!!! – én
- És igazad volt!!! – Ő
- Szóval nem volt jó a kaja? – én durcin keresztbe tett kézzel
- DE!!! Nagyon jó volt!!! Csak azt állítólag én csináltam és nem akartam menőzni vele hogy milyen isteni finom volt! – Ő és egy puszit nyomott az arcomra
- Akkor ízlett? – én
- Aha! Nagyon fini volt! – Ő
- Köszi. – én mosolyogva
- Nem kéne ezt valahogy megünnepelnünk? – Ő és elkezdett közeledni felém. Már majdnem rajtam ült olyan közel volt.
- De igen! Csak nem így! – én és ellöktem ( persze csak picit )
- Létszi!!! – Ő és megint közelebb jött
- Majd akkor ha a konci is jól sikerűl! – én
- JESSZUS TÉNYLEG!!! MA MÉG KONCERT IS VAN!!! – Ő és kirohant a házból. Én elszomorodtam hogy csak úgy elment és még egy puszit se adott.
- Te nem jössz? – nézett be mosolyogva. Erre persze jobb lett a kedvem és odamentem hozzá.
- Hánykor kezdődik? – öleltem át Billt
- 8 – Ő
- De még csak 1 óra és itt sincsenek a többiek. – én
- Igazad van. Akkor még bármire van időnk. – Ő és a keze elkezdett lejjebb csúszni a derekamról.
- Szerintem meg hívjuk föl a többieket hogy vissza jöhetnek. – én és lehámoztam magamról a kezét. Indultam volna telefonálni de Bill elkapott.
- Most mi a bajod? Mért nem akarod? – Ő
- Mindegy. – én és elfutottam telefonálni
- Most mi lehet a baja? Miért nem akarja? Remélem nincs senkije. Majd beszélek a csajokkal ha hazaértek. – gondolta Bill és leült tvzni. Pár perc múlva én is csatlakoztam.
- Szia. – ültem le mellé
- Szia – Ő mérgesen
- Mi a baj édesem? – én
- Nem tudom most mi a bajod velem! Miért nem akarod? Van valakid? Mióta visszajöttem már másodszorra utasítasz vissza! – Ő még mindig mérgesen
- Bill! Nincsen senkim! – én
- Hát akkor? Mi van? – Ő
- Szerintem még túl korai lenne elmondanom! – én
- Valami baj van? Beteg vagy? – Ő megijedve
-  Így is mondhatnánk. – én
- Vivi! Féltelek! Kérlek mond el! – Ő
- De ha elmondom ugye nem hagysz el? – én
- Nem! Dehogy hagylak! – Ő
- ( sóhaj ) – már kezdtem volna mikor a többiek berontottak
- Sziasztok! – ők
- Sziasztok! – mi
- Milyen volt a buli? – Barbó
- Túlélted? – ült le Tom Bill mellé
- Létszi most kicsit menjetek ki! Egy nagyon fontos beszélgetés közepén vagyunk! – Bill
- Történt valami? – Dóri
- Nem semmi! – én
- Akkor meg mi a baj? – Szasza
- Menjetek ki egy percre. – Bill. A többiek kimentek és ott hallgatóztak az ajtó előtt.
- Szóval? – nézett rám Bill
- Bill… én… - én
- Mond már kérlek! – Ő
- Terhes vagyok!!! – én
- Tessék? – Ő tátott szájjal
- Terhes vok. – én
- Máris? De hogy hogy? Már az első alkalommal? – Ő
- Aha. De arra gondoltam hogy el kéne vetetnem. – én
- Miért? – Ő
- Mert félek hogy nem tudnám megszülni! – én
- Mi van? – Georg
- Nem hallok semmi! – Szasza
- Cssss. Halkan. Én hallom. – Dóri
- Én is hallom. – Barbó
- És mi van? – Tom
- Vivi terhes! – Dóri
- TESSÉK? – ordított Tom
- Szerintem hallanak minket. – én
- Szerintem is. De ez Tom hangja volt nem? – Bill
- Jaj ne! - én és Tom berontott
- Terhes vagy? – jött oda hozzám
- Aha. – én
- De miért? – Tom
- Nem tehetek róla! És már mondtam neked hogy Billt szeretem. – én
- Ti meg miről beszéltek? – Szasza
- De miért? Miért őt szereted jobban? – Ő
- Nem tudom! Mert csak! – én
- Tom! Mi a ****-ról beszél??? – Szasza mérgesen
- Kérlek legyél az enyém! – Tom
- Tom!!! Mondtam már neked hogy száj le rólam!!! – én ordítva
- De én szeretlek!!! – Tom és megcsókolt. Erre mindenki tátott szájjal nézett. Főleg Szasza és Bill. Jól esett tőle ezért visszacsókoltam. Csukott szemmel. Én ültem Tom pedig térdelt előttem. Ő mind két kezével az arcomat fogta én is az övét de csak olyan gyengéden! A többiek meg sem tudtak szólalni mert csak néztek minket. 2 perc után végre abbahagytuk. Mikor kinyitottam a szemem láttam hogy Tom engem néz és mosolyog!
- ÉN OLYAN HÜLYE VAGYOK!!! TE MINDENKIT CSAK KIHASZNÁLSZ!!! MÉG SZEGÉNY SZASZÁT IS!!! – ordítottam Tomra és lekevertem neki egy pofont
- MOST MI VAN??? TE IS ÉLVEZTED!!! –  ordított Ő is
- Igaz! Csak azért mert gyengéd vagy meg minden! DE AKKOR IS CSAK KIHASZNÁLSZ!!! EGYSZER MÁR MEGPRÓBÁLTÁL!!! TÖBBSZŐR NEM FOGOM ENGEDNI!!! – én
- Én még soha nem használtam ki senkit!!! – Tom
- Nem-e??? SZASZÁT IS KIHASZNÁLTAD MEG MÉG EGY MILLIÓ MÁS LÁNYT!!! KÖZTÜK ENGEM IS!!! – én és berohantam a szobámba
- Ez nem igaz! Én még senkit sem használtam ki! Igaz srácok? – Tom de a többiek nem válaszoltak semmit csak kimentek a nappaliból. Bill és Szasza viszont ott maradt.
- Szóval már egyszer megpróbáltad elvenni tőlem! – Bill marha mérgesen
- Engem meg kihasználtál! – Szasza és elkezdtek közeledni Tom felé ( Bill meg Szasza )
- Srácok nyugi! – Tom
- TALÁN VAK VAGY??? ÉN LÁNY VOK NEM SRÁC!!! – Szasza
- Oké bocsi. Igazad van! De akkor se bántsatok! – Tom. Szasza már majdnem ütött de Bill elkapta a kezét
- Várj! Majd a konci után verd agyon. Hogy tudjon gitározni! – Ő
- Köszi tesó! – Tom
- De a koncert után besegítek neki. – Bill és elindult hozzám Szasza pedig a tesóm szobájába ment tvzni hogy ne Tommal kelljen neki. Én csak kisírtam az ágyon a szemem. Kopogtak.
- Ki az? – én
- Bill. – Ő
- Gyere! – én és felültem az ágyon
- Szia. – ült le mellém
- Bill kérlek ne haragudj! – én és átöleltem
- Nem haragszom! Csak nem tudom miért csináltad! Már nem szeretsz? – Ő
- De imádlak!!! Csak… ne vedd sértésnek de a tesód egész jól csókol! – én mosolyogva
- Még ennél is? – Ő és nagyon gyengéden megcsókolt
- Most igazán kitettél magadért! – én
- Na? Ki a jobb? – Ő
- Szerintem Tom. – én
- Tessék??? – Bill meglepődve
- Csak vicc volt! Még jó hogy te vagy a jobb! – én és adtam neki egy puszit
- Annyira szeretném! – Ő
- Én is de így nem tudunk. – én
- Akkor mit csináljunk? – Ő
- Mi lenne ha elmennénk röngenre megnézni a babát? – én
- Ez jó ötlet! – Ő és már ment hívni is a sofőrt. Én gyorsan átöltöztem hogy azért mégse fehér selyemruhában menjek.
- Elmentünk! – én mikor már készen álltunk az ajtó előtt
- Hová? Neked most vigyáznod kell magadra! – futott oda Tom
- Tom! Hagy engem békén! – én
Pár perc alatt oda is értünk.
- Jó napot. – én és Bill
- Sziasztok! Miért jöttetek? – csaj ( nem tom mi a neve annak aki a röngeneket csinálja )
- Jöttünk röngenre. – én
- Melyiküknek kell? – csaj. Erre Bill mérgesen nézett.
- Elnézést! Én fiú vagyok!!! – Bill. Én csak mosolyogtam
- Ja. Bocsánat! – csaj
- Nekem lenne. – én
- Rendben. Jöjjön. – csaj. Csináltunk egy röngent Bill nagyon meg volt hatva. Mikor készen voltunk el is indultunk haza. ( persze kocsival )
- Örülsz neki? – én
- Apa leszek!!! Ezt nem hiszen el!!! – Ő
- Ezt igennek veszem. – én
- Úgy örülök neki!!! – Ő
- Én meg örülök hogy örülsz! – én
- Már csak Tomot kell agyon vernem és minden tökéletes lesz! - Bill
- Bill! Ő nem tehet róla. Én csókoltam vissza. – én
- Igen! De Ő kezdte! – Ő
- Jó igaz de kérlek ne bántsd! Nem szeretem mikor verekedni látlak! – én
- Oké. Csak egy kicsit! – Ő
- Nem. – én
- Jó. – Ő. Mikor hazaértünk 4 óra volt. Én gondoltam bemegyek Szaszához megnézni hogy van. Kopogtam.
- Ki az? – Szasza unottan
- Vivi vagyok! – én
- Mi van? – Ő
- Beszélni szeretnék veled. – én
- Gyere! – Ő
- Szia. Hogy vagy? – én
- Mégis hogy lennék?
- Úgy sajnálom! Ne haragudj hogy visszacsókoltam! Rögtön le kellett volna kevernem neki egy pofont. – én
- Ugyan dehogy! Nem rád vagyok mérges hanem arra a szemétládára. Folyton kihasznál mindenkit. Már egy csomószor megbocsátottam neki. De többszőr nem fogok! – Ő
- Szereted? – én
- IGEN!!! – ordította Szasza és elkezdett keservesen sírni a vállamon
- Nyugi! Adj neki még egy esélyt! – én
- Már adtam neki pár esélyt! Mégis mindig megcsalt. – Ő
- Sajnálom. - én
- Te mit tennél a helyemben? – Szasza
- Nem tudom. Fogalmam sincs. – én
- Mindegy. Majd valamit kitalálok. Billel gondolom kibékültél. Hallottam mikor elmentetek. – Ő
- Aha. Nagyon cuki. Bármit is csinálok Ő meg tud bocsátani. – én
- Jó neked. Ja és gratulálok a babához! Hogy érzed magad? – Ő
- Köszi. Meg vok. – én
- Akkor jó. – Ő
- Csajok! Indulunk a helyszínre! – Bill
- Megyünk. – én – Azért ugye eljössz?
- Aha. – Ő és elindultunk. Mikor odaértünk 6 óra lett. A fiuk még egyszer elpróbálták a számokat és 7-re készen lettünk.
- Hé! Halljátok amit én? – Bill. Kintről nagy sikoltozás jött.
- Szerintem elkezdték beengedni a fanokat. – Szasza
- Valószínű! – Gusti
- Izgulok! – Bill
- Nem lesz semmi baj! Szuper leszel! – én
- Mi a baj? – térdelt le elém Bill
- Semmi. – én
- Olyan sápadt vagy! Biztos jól vagy? – Ő
- Aha. Semmi bajom. De ha nem lenne gond én inkább innen néznélek titeket. – én
- Jó persze de mi a baj? – Ő
- Mondom hogy semmi. – én
- Oké. – Ő. Még beszélgettünk egy órát és elsötétült a terem kívül.
- Mi megyünk. – csajok és elmentek a fanok közé. Csak én nem.
- Sok sikert. – én
- Köszi. – fiuk és kimentek. Én egyedül maradtam. A srácok nagyon jók voltak. De én nagyon szarul voltam. Görcsölt a gyomrom, hányingerem volt meg minden. 5 szám után már nem bírtam. Bill éppen énekelt.
- Bill! – kiabáltam de Ő nem hallotta meg
- BILL!!! –  ezt sem hallotta. Ennél hangosabban már nem tudtam. Fölálltam és odamentem az ajtóhoz a színpad mellé. Persze úgy hogy a fanok ne lássanak. Mikor Bill hátrafutott a színpadon én már nem bírtam és összeestem. Ő ezt meg is látta. Rögtön eldobta a mikrofont és odafutott hozzám. A többiek megnézték miért futott el Bill és mikor meglátták hogy én a földön fekszem ők is odafutottak. Csak a csajok nem.
- Valami baj van! – Szasza
- Nem hagyják csak úgy abba egy szám közepén! Mi lehet? – Dóri
- Vivi!!! – Barbó
- Nem tudunk kimenni ebben a tömegben. – Dóri
- De muszáj. – Szasza és szólt az előtte álló csajnak – Bocsi. Nagyon rosszul vagyunk.
- HÉ!!! ROSSZÚL VANNAK!!! – csaj. Gyorsan kikapták őket a tömegből és hátraküldték az orvoshoz. Ott megint ki akarták kapni őket de Szasza felmutatta a V.I.P. belépőt.
- Vezessen oda minket legyen szíves. – Szasza
- Rendben. – pasas