- Megjöttünk. Várjatok itt. Szólok anyunak hogy itt maradhattok-e. – én
- Ok. De siess mert nem fogjuk tudni felkelteni a srácokat. – Dóri
- Ok. Sietek. – én. Én nem tudtam miért mondták hogy felkelteni őket. Azt hittem fenn vannak. Mikor kiszálltam még gyorsan hátra néztem és láttam hogy tényleg alszanak.
- Sziasztok!!! – üvöltöttem mikor beléptem a házba.
- Szia Vivi! – nézett ki apu a konyhából – Mindjárt megyek csak most nem tudom itt hagyni a kaját.
- Oké. Csináld csak. Anyu? – én
- Szia kicsim!!! De régen láttalak. Mi van veled? – jött le anyu a lépcsőn. Mögötte futott le az öcsém.
- Szia Vivi!!! – ugrott a nyakamba
- Szóval hogy vagy? – anyu
- Köszi meg vok. – én
- Szia. Ennyit a kajáról. Elégett. Már ki is dobtam. – apu
- Oké. Nem baj. Figyeljetek lenne egy nagy kérésem. – én
- Mi? – ők
- Itt aludhatnak a srácok meg a csajok? – én boci szemekkel
- Nem is tudom. Te mit gondolsz? – nézett rá anyu apura
- Szerintem nyugodtan itt hagyhatjuk őket. Vivi már elég nagy lány. Nem csinál semmi butaságot. – apu
- Köszi!!! Imádlak titeket. – én
- De az öcséd marad. – apu
- MI??? - én
- Csak vicceltem. Már megyünk is pakolni. – apu
- Behívhatom addig a srácokat? – én
- Aha. Már nagyon kivánci vagyok a bajátodja. – Szabi ( az öcsém innentől Szabi lesz )
- Ok. Már hívom is őket. – én és kimentem
- Biztos jó ötlet ez? – anyu
- Miért ne lenne? – apu
- Hát remélem nem az a buzi a barátja. Tudod láttad már a poszterein. Az egy lány. – anyu
- Attól mondjuk én is tartok. Vivi folyton róla szokott  beszélni. Lehet hogy Ő a pasija. – apu
- De én nem szívesen látok még csak belépni is egy buzit a lakásba. Az lenne jó ha az a Gustav vagy ki lenne a barátja. Ő még olyan emberien néz ki. – anyu
- Hát ja. Majd meglátjuk. – apu. Mi addig keltegettük a fiukat. Gustav kelt fel legelőszőr.
- Fiuk kelljetek! - keltegette mindenki a saját pasiját.
- Mi van már? – ült föl Tom
- Megjöttünk. – Szasza
- Oké megyek. Majd ha Georg vagy Bill kiszáll. – Tom ( mert Ő ült középen )  
- Bill. Édesem kellj fel. Megjöttünk. – simogattam Bill fejét 
- De nem akarok. – Ő
- Holnap sokáig aludhatsz. Nem foglak felkelteni. – én
- Hé!!! Megjöttünk! Akkor... veled aludhatok? – ugrott fel Bill és kacsintott rám
- Persze. Aludhatsz. – én
- Akkor menjünk be. – Ő és gyorsan kiugrott a kocsiból utána meg Tom.  Gergot könnyű volt felkelteni. Dóri odahajolt fölé és egy puszit nyomott a szájára.
- Megjöttünk? – kelt föl rögtön Georg
- Igen szivi. – Dóri
- Veled aludhatok? – kacsintott Georg
- Igen. De nem lesz semmi. – Dóri
- Oké. – szomorodott el Georg

Bementünk. Anyuék már készen álltak a nappaliban.
- Jó estét. – köszöntek a fiuk teljesen egyszerre és Dóri
- Hello. – köszöntek a csajok mert ők már ismerték anyuékat
- Sziasztok. – ők
- Vivi. Melik a te bajátod? – Szabi. Láttam hogy anyuék elég mérgesen néznek Billre.
- Mindjárt. Valamit gyorsan mondok Barbónak. – én és félrehúztam Barbót
- Na mi a helyzet? – Ő
- Anyuéknak nem tetszik Bill. Egyébként sose tetszett nekik. Csak Gustav. Azt szokták mondani hogy Ő néz ki legemberibben. – én
- És? – Ő
- Nem lenne baj ha azt mondanám anyuéknak hogy Gustav a pasim? – én
- Nekem nem de ebből hidd el verekedés lesz. Bill és Gustav. Tudod? – Ő
- Igazad van. Megmondom nekik az igazat. Úgyse titkolhatom el tőlük örökké. – én
- Hát ja. – Ő és visszamentünk
- Sóval? Ki azs? – nézett rám Szabi
- Ő Bill. – karoltam át Bill kezét. Ő erre a szüleimre mosolygott de nem nagyon hatotta meg ez őket.
- Ponty Ő? Anyuék nem fognak neki öjüjni. – rázta meg a fejét Szabi
- Mi most megyünk. – anyuék
- Sziasztok. – néztek rám mérgesen és kihúzták magukkal Szabit. Láttam Billen hogy nagyon szomi lett.
- Mi a baj kicsim? - én 
- Nem tetszem nekik. – Ő
- Nem tehetsz róla. Majd megszeretnek. – én és átöleltem
- Hány szoba van? – Tom
- El fogunk férni? – Dóri
- Persze. – én
- Simán. – csajok
- Ha meg nem majd a fiuk alszanak a földön. – Szasza
- Ja. – mi és ezen egy jót röhögtünk csak a skacok nem
- De ha mi a földön alszunk akkor ti is. – ők
- Kizárt dolog. – mi
- Álmos vok. – ásított Tom
- Akkor menjünk aludni. Stipp-stopp háló! -Szasza
- Oké. Tietek a háló. Barbóéké a nappali. Kinyitható az ágy szóval elfértek. Dóriéké pedig az öcsém szobája lesz. Ott is ki lehet nyitni az ágyat. – én
- Oké. – ők
- És melyik a milyenk? – Bill
- Te a kutya mellett, én meg... - én
- Mi van??? – Bill
- Csak vicceltem. Milyenk az én szobám. – én
- Jó azt gondoltam hogy csak viccelsz. De azzal is vicceltél hogy van kutya. Ugye? – Ő
- Nem. Tényleg van. Miért? – én. Ezen a fiuk nagyot röhögtek. Mi lányok csak néztünk.
- Most mi van? – Barbó
- Bill úgy fél a kutyától mint az elefánt az egértől. – röhögött tovább Tom. Ezen persze mi is elkezdtünk röhögni csak Bill nem.
- Haha. Nagyon vicces. – Bill
- Jól van na. – én és adtam neki egy puszit
- Lécci Bill nézd meg. – Szasza
- Mit? – Bill
- Mazsolát. – Szasza
- Ki az a Mazsola? – Bill
- Vivi kutyája! – Szasza
- Nem-nem. Kizárt dolog. – Bill
- Lécci Bill. Az én kedvemért. – én boci szemekkel
- Nem. – Ő
- Na!!! – én
- Jó jó. Hol van az a dög? – Ő
- Kint. Gyere. – én és odacibáltam a hátsó ajtóhoz ahol a kutya volt. A többiek persze jöttek utánunk.
- Na. Ezt megnézem. – Tom
- Félek. – Ő
- Nyugi. Nem harap. – én és kilöktem Billt. Rácsuktam az ajtót. Látni lehetett rajta mennyire remeg.
- Hol van? – kiáltott be Bill
- Ott. – mutatott mindegyikünk előre
- Jesszus. – Bill. Mazsi elkezdett felé futni.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! Engedjetek be!!!!! Meg akar támadni!!!!! – Bill és elkezdte püfölni az ajtót
- Nehogy beengedd. – Gusti és a többiek még mindig csak röhögtek. De nekem már nem volt olyan vicces. Mikor a kutya odaért rögtön ráugrott Billre. Persze nem bántotta csak elkezdte nyalogatni. Mostmár kezdtem aggódni Billért.
- SEGITSÉG!!!! – ordította Bill és összeesett
- BILL!!!!! – én és rögtön kinyitottam az ajtót. A többiek még mindig röhögtek.
- EZ MÁR NEM VICCES!!!!! – néztem rájuk mérgesen. Most már felfogták hogy Bill elájult.
- Vigyétek be fiuk. – én de már megnyugodtam hogy nincs semmi baja mert rendesen vert a szíve. Ők bevitték és ráfektették a kanapéra.
- Most mit csináljunk vele? – Dóri
- Nekem van egy ötletem. – Barbó és kiszaladta a fürdőbe. Egy pohár vízzel jött vissza. Ahogy odaért rögtön ráöntötte. Fel is kelt.
- Hééééé! – Ő. Én rögtön átöleltem.
- Jaj Bill. Annyira sajnálom.  Be kellett volna engedjelek. – én
- Jó. Semmi baj. Az a lényeg hogy nem falt fel az a dög. – Ő
- Nem akart bántani. – én
- Meg akart ölni!!!! – Ő
- Jaj Bill. – én
- Menjünk már aludni. – Tom
- Megyünk. – Barbó és mindenki elment a saját helyére.

- Hú de ismerősek ezek a fazonok. – nézett körbe Bill a szobában
- Hát ja. Ez volt minden vágyam hogy talizzak ezekkel a fazonokkal. - én 
- Na? Mit csináljunk? – Bill és bezárta az ajtót
- Nem tudom. Szerintem aludjunk. – én
- MI??? – ő mérgesen
- Jól van na. Csak vicceltem – én és odamentem hozzá. – Mihez lenne kedved?
- Hát nem is tudom. – Bill és megcsókolt. Volt amikor hevesen de volt mikor gyengéden és lassan. Ráborultunk az ágyra. Bill levette a felsőmet. Én is az övét. Még mindig smaciztunk. Próbálta kikapcsolni a melltartómat de nem tudta.
- Elromlott. – Bill mérgesen
- Nincs annak semmi baja csak te vagy béna. – én
- Köszi. – Ő és széttépte a hátamon
- Hé! Ez volt a kedvencem. – én
- Kapsz majd még de ez most vészeset van. – Ő
- Nem gondoltam hogy ez ilyen fontos neked. – én
- Pedig igen. Nagyon szeretlek. – Bill és újra lesmárólt. Nagy nehezen lekerültek a gatyák is. Tovább pedig had ne kelljen folytatnom. ;)

Reggel mikor keltem Bill még aludt. Lementem hogy igyak valamit mert este nagyon elfáradtam. :) Szasza, Barbó és Dóri már fent volt.
- Szia – ők egyszerre
- Sziasztok. Mi van itt? Csoportosulás? – én
- Egész este nem tudtunk aludni. – Dóri
- Miért? – én
- Nagyon hangosak voltatok!!! – ők megint egyszerre
- Ezt most ugye nem mondjátok komolyan. Így lehetett hallani? :S – én
- Aha. – Barbó
- Júj de égő. – én
- Hát az! – Szasza
- De azért gratula hogy neked már megvolt. – Barbó
- Első alkalom. Ugye? – Szasza
- Aha. És ráadásul Bill Kaulitz nem akárki. – én
- Hát ja. Most örülhetsz. – Dóri
- Örülök is. – én
- Már alig várom hogy köztem és Tom között is megtörténjen. – Szasza
- Én is. Mármint Georggal. – Dóri
- Én meg Gustival. – Barbó
- Majd meglesz. – én
- Jó reggelt. – Tom
- Szia cica. – Szasza és egy puszit nyomott Tom szájára
- Szia. – mi
- Alig tudtam aludni este mert te meg Bill... - nézett rám Tom és kacsintott
- Jaj ne már. – én
- Jó ok. De tényleg nagyon hangos volt. – Tom
- Meg jó is. – én :) Ezen egy jót röhögtünk. Jött Georg és Gusti.
- Sziasztok. – ők
- Hello. – mi
- Ti tudtatok tegnap este aludni mert Vivi és Bill… - Georg
- Ki ne mond. Már hallottam ma elégszer. - én
- Ok. – Ő
- De tényleg hangosak voltatok. Máskor kicsit halkabban. – Gusti
- Oké oké. – én
- Bill mikor jön? Gratulálni akarok neki. – Tom
- Minek? Még nem volt meg neki az első alkalom? – én
- De megvolt. De azon csak a csaj üvöltözött. Ezen meg Ő is. Sőt elég jól. – Tom
- Gondolod hogy jó voltam? – én
- Biztos. – ők
- Akkor jó. – én
- Tom. Megkérhetlek hogy faggasd ki egy kicsit? – én
- Miről? – Tom
- Hát hogy milyen volt? – én
- Oké. Szeretek ilyenekről beszélgetni. – Tom
- Mi is ott leszünk ám. – Gusti és rámutatott Georgra
- Ok. – Tom. 10 percig ott dumáltunk és lejött Bill.
- Sziasztok. – Bill
- Szia. – mi. Bill rögtön rám mosolygott és odajött hozzám. Egy hosssssszú smacit kaptam tőle.
- Öhöm. – köhögött direkt Barbó
- Bocsi. – Bill
- Mi történt veletek hogy ennyire jóban vagytok. Még nem láttalak ilyennek benneteket. – Dóri
- Őőőőő. Semmi. – Bill
- Tudják. – én
- Hopp. – Bill
- Alig tudtunk aludni. – Gusti
- Köszi. – Bill
- Bill gyere egy kicsit. – állt fel Tom
- Szeretnénk beszélni veled. – Gusti
- Oké. Megyek. – Bill és elment a fiukkal. Georg még egyszer rám kacsintott
- Kiváncsi vagyok Bill mit fog mondani. – én

- Szóval megvolt a második alkalom is. - Tom
- Ja. – Bill
- Milyen volt? – Georg
- Hogy hogy milyen volt? – Bill
- Milyen volt Vivi az ágyban? – Gusti
- Miért érdekel ez titeket? – Bill
- Csak úgy. – Tom
- Na milyen volt? – Gusti
- Jó. – Bill
- Ennyi? Jó? – Georg
- Részletesebben? – Georg
- Na jó. Életem eddigi legszebb élménye volt. :) – Bill
- És Vivi? – Tom
- Szerinted élvezte? – Gusti
- Szerintem igen. – Bill
- Miből gondolod? – Georg
- Nem tom. Csak úgy. – Bill
- Megkéred Vivit hogy faggassa ki Szaszát hogy Ő nem akarja-e? – Tom
- Oké. Megkérhetem. – Bill
- Köszi tesó. – Tom

Bocsi hogy ilyen rövid lett de nem jutott semmi több az szembe. Majd a köv. részben. Puszi!!!