- Az jó. És Szasza? Tisztára ki lesz akadva! Nem? – Barbó
- Miért lenne? Nem is szereti Tomot. – én
- De szereti csak nem akar vele kibékülni mert megcsalta. – Szasza
- Nem csaltam meg!!! Hoppá! – Tom
- Hé! - nyitottam ki az ajtót és jól orrba vágtam vele Tomot. – te hallgazóztál?
- Kösz jól vagyok. – Ő
- Bocsi. Szóval? Hallgatóztál? – én mérgesen
- Aha. De nem sok mindent hallottam. – Tom
- Mégis mennyi az a nem sok minden? Mennyit hallottál? – én
- Nem hallottam semmit csak dörmögést. – Ő
- Tom! Kérlek mondj igazat. – én
- Hallottam mikor mondtad Barbónak hogy úgy érzed hogy belém szerettél. – Ő. Nekem erre kijöttek a könnyeim és beszaladtam a szobámba.
- Most mi van? – Tom Barbónak
- Nem tudom. Utána megyek. – Barbó
- Ne! Majd én. – Tom
- Biztos jó ötlet ez? – Barbó
- Remélem. – Tom és elindult a szobám felé. Mikor odaért bekopogott.
- Ki az? – én
- Tom vagyok. – Tom
- Menj el. – én
- Kérlek ne haragudj. Beszéljük meg. – Tom
- Gyere be. – én. Tom mikor bejött odajött hozzám és leült mellém az ágyra.
- Kérlek ne haragudj. – Tom
- Miért hallgatóztál? – én
- Nem tom. Utánad akartam menni mikor mérges lettél Billre és meghallottam hogy Barbóval beszélsz. És... kiváncsi voltam rá miről beszéltek. – Tom
- De ugye nem harizól hogy... tudod. Hogy... én beléd... - én
- Dehogy harizom semmi baj. – Tom
- Köszi. – én. Mikor ezt kimondtam Tom megcsókolt. Nagyon jó volt de aztán észbekaptam hogy Ő Tom és ellöktem magamtól.
- Most mi van? – Tom
- Nem tudom. Ahogy megcsókoltál rögtön Bill jutott eszembe. – én
- De így sose lesz belőlünk semmi ha mindig csak Bill jár a fejedben. – Tom
- Bocsi. – én. Tommal még dumáltunk erről hogy mi legyen.

Bill

- Barbó! Hol van Vivi. – Bill
- Tommal van. Hoppá. – Barbó
- KIVEL??? – ordított Bill
- Nem szóltam egy szót se. – Barbó
- MOND!!! – Bill
- Vivi szobájában vannak. – Barbó és Bill elrohant – Jaj de hülye vagyok.

- Vivi. Be kell vallanom valamit. - Tom
- Igen? – én
- Én is úgy érzem hogy beléd zúgtam. – Tom
- Komolyan? – én kicsit meglepődve
- Aha. – Tom elmosolyodott és megint meg akart csókolni. Most valahogy én is. Elkezdtünk közeledni egymáshoz. Már majdnem megvolt csak...
- HÉÉÉÉÉÉ!!!! - ordított Bill – Mit csináltok itt?
- Közöd? – Tom
- Tom kérlek! – én
- Te hülye ******!!! Miért kell elvenned a csajom? – Bill és nekiugrott Tomnak.
- BILL!!! ÁLLJ LE!!! – én. A többiek biztos meghallották az ordítást mert egyszer csak berontottak.
- ÁLLJATOK LE!!! – ordították
- BILL!!! STOP!!! – én
- Te hülye kis ******!!! – Bill
- Bill nyugodj meg!!! – Tom. Én valahogy megpróbáltam Bill közelébe férni. Sikerült is. Mikor már elég közel voltam lekevertem Billnek egy pofont. Ő erre megijedt és nem ütötte tovább Tomot.
- Gyere Tom. – én és elhúztam Billtől
- Most hova mentek? – Bill
- S.k.h! – én
- Mi van? – Bill
- Semmi közöd hozzá!!! – én és kiráncigáltam Tomot

- Köszi. – Tom halkan
- Semmiség volt. – én – Jól vagy?
- Aha. Nem akarsz itt aludni? – Tom
- De. Szívesen. – én miközben ápoltam Tom sebeit.
- Álmos vok. – Tom
- Ok. Menjünk aludni. Nemsokára jövök. Elmegyek zuhizni. – én
- Ok. Siess. – Ő
Mikor visszaértem Tom a földön feküdt és aludt. Mivel jól esett volna a friss levegő. Úgy döntöttem elmegyek sétálni. Ahogy ott sétáltam elgondolkoztam.
- „ Miért ilyen féltékeny Bill? Ezt nem lehet kibírni. Remélem nem fog miattam összeveszni Tommal. „
Egyszer csak egy kis lánycsapat  kezdett közeledni felém. Kb. 10-en lehettek.
- Hé!!! te vagy az a csaj aki Bill Kaulitzal jár? – egyik
- Őőőő ti Bill fanok vagytok? – én kicsit félve
- Aha. – ők egyszerre
- Szóval? – csaj
- Aha. – én
- Ő AZ!!! TÉPPJÜK SZÉTT CSAJOK!!! – ordította. Ahogy közeledtek felém én elkezdtem futni a csajok persze utánam. Ahogy futottam beleütköztem valakibe. Ő rám nézett.
- Bocsi. – én
- Te vagy Bill csaja? – Ő
- Kérlek ne tépj szétt. – én már majdnem sírva
- Gyere. – Ő és elhúzott magával. Futottunk ahogy csak bírtunk. A fanok még mindig követtek. – Gyere ide be. – és behúzott egy sikátorszerű valamibe. A fanok nem vették észre ezért elfutottak mellettünk.
- Fúúú!!! Köszi szépen. – én
- Semmiség. Nem könnyű egy híresség csajának lenni. – Ő
- Hát ja. Nem nagyon. – én
- Dóra vagyok de mindenki Dórinak hív. – Dóri
- Én Vivien és mindenki Vivinek hív. – én
- Hát akkor szia. Örülök hogy megismertelek. – Dóri és el akart menni de én megállítottam.
- Dóri! Neked ki a kedvenced? – én
- Georg. Imádom. – Dóri – De gondolom neki is van csaja. Ugye?
- Nem. Neki nincs. Szívesen bemutatlak neki. – én
- Köcce. Mikor? – Dóri
- Holnap? – én
- Ok. Hol? – Dóri
- A ...... hotelnél mondjuk 1-kor. – én
- Ok. Haza kísérlek nehogy megint letámadjanak. – Dóri
- Oké. Köszi. – én
Nagyon jó barátok lettünk. Sok mindent megtudtunk egymásról.
- Köszi hogy elkísértél. – én
- Szívesen. Akkor holnap. Szia. – Dóri
- Szia. – én
Mikor bementem elmentem megnézni Billt de nem volt ott. Mondjuk nem is nagyon érdekelt hol van. Inkább bementem Tomhoz. Ő még mindig a földön feküdt de ébren volt mert nyitva volt a szeme.
- Vivi!!! Végre itt vagy! – pattant fel Tom a földről – Annyira féltem. Nem tudtam hol vagy.
- Hát most már itt vok. De te miért a földön aludtál? – én
- Mert mondtad hogy nem akarsz velem egy ágyban aludni ezért leköltöztem ide. – mutatott Tom fekhelyére – Áuuuu.
- Mi az? – én megijedve
- Semmi csak a hátam fáj egy kicsit. Aludjunk mert még álmos vok. – Ő
- Elhiszem mivel hajnali 2 óra van. – én
- Ok. Jó éjt. – Tom
- Hé! Gyere fel nyugodtan az ágyra. Nem akarom hogy még jobban fájjon a hátad. – én
- Oké. Köszi. Ha annyira akarod. – Ő és felfeküdt az ágyra – Te nem jössz?
- Óóóó! Én úgy gondoltam hogy majd én alszok a földön. – én
- Ja. Értem. :( – szomorodott el Tom
- Csak vicceltem. :) – én és odafeküdtem mellé
- Akkor ok. Én is úgy gondoltam. – Ő és átölelt
- Csak had vegyem fel gyorsan a pizsimet. Ok? – én
- Ok. De most ne lógj el. - Tom
- Oké. – én átöltöztem és már mentem is vissza. Tom éppen matatott valamit a szekrényben.
- Mit keresel? – én
- Semmit!!! – állt fel gyorsan és csukta be a szekrényajtót Tom
- Na? Alszunk? – én
- Aha. – Tom kicsit mérgesen
- Mi a baj? – én
- Nem találtam meg amit kerestem. – Tom
- Mit kerestél? Én hátha tudom hol van. – én
- Biztos nem. Ez olyan férfi dolog. – Tom
- Ok. Jó éjt. – én és egy puszit adtam a homlokára
- Neked is. – Tom

Reggel mikor én felkeltem Tom még aludt. ( egyébként aki lemaradt volna a napokkal hétfő van mert szombaton jöttünk ) Elkezdtem matatni Tom szekrényében mert kiváncsi voltam mit keresett annyira. Az egyik bőröndjét kijjebb húztam és a sarokban megláttam egy zacskót ami össze volt kötve. Kivettem hogy megnézzem mi van benne. Mikor kinyitottam megláttam hogy tele van óvszerrel. Most már értettem mi volt az a férfias dolog. Mérges is lette Tomra hogy neki csak erre kellek. Odavittem a zacskót az ágyhoz és visszaraktam a bőröndjét mielőtt felkelt volna.
- Jó reggelt. – Tom
- Szia. Te! Tudod mire vagyok kiváncsi? – én
- Na mire? – Ő
- Arra hogy mit kerestél hajnalban annyira. – én
- Nem tök mindegy? – Ő
- Egész véletlenül nem ezt? – én és oda raktam a mellkasára a zacskót.
- Hoppá. De. – Ő
- És? – én
- Mi és? Férfi vagyok. – Ő
- Igen. Az vagy. Csak nem értem hogy miért akartál kihasználni? – én
- Nem akartalak kihasználni csak… tudod. – Tom
- Menj a francba. – én és lekevertem neki egy pofont. Úgy döntöttem átmegyek Billhez megnézni mi van vele. De még mindig nem volt ott. Kicsit elkezdtem aggódni hogy hól lehet. Ránéztem az órára és láttal hogy már dél van.
- O-óóó! 1 óra múlva jön Dóri. Addig még el kell készíteni Georgot. Most nincs időm Billel foglalkozni. – gondoltam és elindultam Georg szobája felé. Kopogtam.
- Igen? – Georg
- Vivi vagyok. Bejöhetek? – én
- Persze gyere. – Ő
- Hali. – én
- Szia. Szeretnék veled kibékülni. Esküszöm hogy többé nem zaklatlak titeket. Nos? Mit mondasz? – Ő
- Semmi baj. Megbocsátok. – én
- Köszi. – Ő
- De most készülődnöd kell. Gyere. – én
- De miért? – Ő és ránézett az órára – Még csak dél van.
- Az lehet de 1-re jön a leendő barátnőd. – én
- Télleg? De jó nekem. Nem is tudtam. De mégis ki? - Ő          
- Tegnap elmentem sétálni, letámadtak a fanok Bill miatt, Dóri megmentett, kérdeztem hogy Ő kit szeret a TH-ban, azt mondta téged és mondtam neki hogy bemutatom neked. – hadartam el Georgnak. Ő csak nézett.
- Mi van? Kik támadták le Dórit? És egyáltalán ki az a Dóri? :S – Ő
- Lényegtelen. De most készülődj mert negyed 1 van és 1-re jön Dóri. – én
- Ok. – Ő és kipattant az ágyból
- Őőő. Te! Nem tudod véletlenül hogy hol lehet Bill? – én
- Tegnap este átmentem hozzá mert beszélni akartam vele. De nem volt ott. Szóval nem láttam. – Ő
- Én is átmentem hozzá este de nem volt ott. Pedig ez hajnali 2-kór volt és mikor felkeltem akkor is átmentem és még mindig nincs ott. Remélem nem csinál semmi őrültséget. – én
- Hát nem tom. Nagyon mérges volt tegnap. – Ő
- Azt elhiszem. Mikor láttad utoljára? – én
- A verekedés után. Mikor te elmentél Tommal Ő elhúzott otthonról. – Ő
- Aha. Na mindegy. Valamikor majd visszajön. – én
- És ti egyébként mikor mentek haza? – Ő
- Tudod hogy a fanok miatt nem maradhatunk. Szóval majd ha Bill előkerül és Szasza meggyógyul.  – én
- Ok. Talán addig még van egy kis időnk. – Ő
- Na! Gyerünk már! Készülődj! Már 20 van. – én
- Rendben főnökasszony. – Ő és vigyázban megállt előttem
- Haha! Nagyon vicces. – én durcin
- Jól van na. Nehogy megsértődj. – Ő
- Nem fogok. – én és egy párnát vágtam Georghoz
- HÉÉÉ!!! – Ő is akart dobni egy párnát de én ráparancsoltam
- Menj öltözni!!! – én
- JÓ JÓ!!! – Ő és bement a fürdőbe. Én úgy döntöttem visszamegyek és megnézem mit csinál Tom de mikor visszamentem nem volt a helyén.
- Mi van? Ma mindenki eltűnik? – gondoltam és elindultam Barbó szobája felé. Kopogtam. Nem jött válasz ezért benyitottam. Nem volt ott senki. Arra gondoltam hogy Barbó biztos Gustinál van ezért oda is elmentem de ott se volt senki. Visszamentem Georghoz. Azért abba reménykedtem hogy Ő még ott lesz. Bekopogtam hozzá a fürdőbe.
- Ki az? – Ő
- Jaj de jó hogy te még megvagy. – én. Georg felöltözve jött ki mikor ezt kimondtam.
- Miért? Nem csak én vagyok itt meg te. Itt van még Gusti, Barbó… - Ő
- Állj! Mindenki eltűnt. Nincs senki sehol. – én
- Lehet hogy lementek kajálni az ebédlőbe. – Ő
- Tényleg. Erre nem is gondoltam. – én
- Így jó leszek? – pördűlt meg Georg
- Tökéletes. Már 40 van. Menjünk le nézzük meg hogy tényleg az ebédlőben vannak-e. Az is lehet hogy Bill is ott lesz. – én
- Ja! Meglehet. – Ő
- Menjünk. – én. Mikor leértünk valóban mindenki ott volt az ebédlőbe. Egy valaki kivételével.
- Hol van Bill? - én
- Elveszett. – Georg
- Jó reggelt! – mentünk oda a többiekhez
- Nektek is. – ők
- Vivi. Ne harizz rám. – Tom maci szemekkel
- Nem harizom. Férfi vagy. :) – én
- Na látod ebben igazad van. Gyere ülj ide. – Tom és az ölébe mutatott. Én oda is ültem.
- Ááááá!! – jajdúlt fel Tom
- Mi van? Csak nem fájt? - én  
- Nem dehogy fájt. – Ő
- Akkor ok. – én
- Szerintem Tom sose lesz férfi. :) – Barbó. Ezen mindenki nagyot nevetett.
- Hú de vicces. – Tom durcin
- Nem látta valaki Billt? - én
- Nem. – mindenki egyszerre
- Kár. – én szomin. Most már kezdett hiányozni Bill.
- 1 óra. – Georg izgatottan
- Megyek a hotel elé. – én és felkeltem Tom öléből
- Lemaradtunk valamiről? – Barbó
- Lesz csajom!!! – Georg
- Az jó. – Gusti
- Legalább  nem leszel magányos. :) – Tom és elröhögte magát.
- Hú de vicces. – Gerog
- Ma bemegyünk Szaszához? – Barbó
- Aha. – Georg, Gusti
- Én nem. – Tom
- Miért? – Barbó
- Mert csak. – Ő

- Szia. - én
- Szia. Jókor jöttem? – Dóri
- Aha. Persze. Gyere most éppen kajálnak. – én
- Oké. Úgy izgulok. – Dóri
- Nem kell. Nem esznek meg. – én
- Akkor jó. - Ő

- Sziasztok – Dóri mikor beértünk. Georgnak tátva maradt a szája.
- Szia. – mindenki csak Georg nem mert Ő még mindig csak Dórit bámulta
- Skacok! Ő Dóri. – én
- Én Barbó vagyok. – állt fel Barbó és jött oda hozzánk
- Ő pedig Georg. – mentem oda Georghoz és ráütöttem egyet a hátára.
- Őőőő. Bocsi. Szia. – Georg
- Na. Mi most kettesben hagyunk titeket. – én. Mindenki felállt és elkezdtek kifelé menni.
- Sok sikert. – súgtam oda Dórinak mikor mentem ki.
- Köszi. – Ő

- Hol lehet Bill? – én

Hol van Bill? Mi lesz Dórival és Georgal? Meggyógyul Szasza?
A köv. részben kiderül!!! Izguljatok!!! :):):)